Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

 A szociális szövetkezetekről…

HARANGOZÓ GÁBOR, (MSZP): - Nyugat-Európában sikeresen működnek a különböző szövetkezeti formák, clusterek, kamarák, amelyek az együttműködésre épülnek, a gazdaság, a helyi társadalom közös szervezéséről szólnak. A rendszerváltás előtt Magyarországon is volt erő a szövetkezésben. A magyar mezőgazdaság nemzetközi szintű sikerességének alapja a nagyüzemi agrárgazdálkodás, valamint a kisüzemi és háztáji termelés szimbiózisa volt. A nagyüzemi gazdálkodás, kiaknázta a nagy termelési volumenből származó előnyöket, integrálta a kisüzemi termelést, gondoskodott az új eljárások bevezetéséről, elterjesztéséről, a szükséges forgótőke jelentős részét biztosította, és piacra vitte a kistermelők termékeit. A szövetkezetek mint közösségi gazdaságok, segítették az oktatási, kulturális intézményeket, és a mezőgazdasági termeléssel akár melléktevékenységként foglalkozók tömegeinek, több millió embernek biztosítottak jövedelmet. A kilencvenes évektől azonban a szerves fejlődés helyett komoly törés történt a szövetkezésekben. Kiderült, hogy tisztán profitorientált gazdasági társaságok nem képesek a megszűnt munkahelyek helyett tartós foglalkoztatást biztosítani. Emberek tömegei így tartósan kiszorulnak a munka világából.

- Az elmúlt években számos program indult a helyzet javítása érdekében. Fejlődésnek indult a szociális gazdaság, amelynek közösségi vállalkozásai többletüket elsősorban közösségi célra használják, és nem tagjaik vagy tulajdonosaik profitjának maximalizálása vezérli őket. Olyan szociális szövetkezetek alakultak, amelyek a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára munkafeltételeket teremtenek, és közösségi alapjukból különféle kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi szükségletek kielégítésének elősegítésével tagjaik szociális helyzetének javítását segítik elő. Az uniós támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy az ilyen nonprofit jelleggel működő társaságok kezdő beruházásaikhoz akár százszázalékos támogatást kaphassanak. Ennek különösen nagy jelentősége van azon kistelepüléseken, ahol néhány millió forintos önrész biztosítása is lehetetlen feladatot jelent ezen szövetkezetek, önkormányzatok számára. Mindezek ismeretében kérdezném: a szociális szövetkezetek induló támogatását fenntartják-e, illetve tervezik-e a programok folytatását, esetleg azok továbbfejlesztését?

***

ALOG ZOLTÁN, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Az önkéntes társuláson alapuló szövetkezetek szociális önállóságának elismerése, kiemelt figyelmet érdemelnek. Gazdasági tevékenységük fontossága nem csak az agrárágazatban figyelhető meg. Számos európai országban népszerű vállalkozási formák, amelyek eredményesek lehetnek a munkare-habilitáció, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása területén. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szociális szövetkezetek a foglalkoztatáspolitika, így részben a szociálpolitika, valamint a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politika keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik. Vagyis célrendszerük megegyezik a társadalmi felzárkózás politikai céljaival. Az általuk végzett tevékenységek alkalmasak mind a városi, mind a vidéki szociális foglalkoztatási problémák enyhítésére, a munkaaktivitás fenntartására. A városi környezetben jellemző, hogy lakossági szolgáltatásokat végeznek, vidéken agrárjellegű tevékenységek emelhetők ki.

- A szociális szövetkezetek és más, főként nonprofit szolgáltatást nyújtó társaságok állami támogatására a társadalmi hasznosságuk alapján megfogalmazott célrendszerben nyílik mód és szükség. Az új kormány a szociális szövetkezetek fontosságát elismerve csak olyan társadalompolitikát lát megvalósíthatónak, amely a fenntarthatóság kérdését is rendezi. Ennek módját nem az intézmények finanszírozásában, hanem a feladat finanszírozásában látjuk. Elismerjük azokat a magas társadalmi haszonnal járó tevékenységeket, amelyeket a szociális szövetkezetek is hatékonyan el tudnak látni, és kiszámítható, normatív alapú fejlesztési forrást kell biztosítani számukra. Ennek elsődleges forrásai az európai uniós programok, amelyek akcióterveinek felülvizsgálata jelenleg folyik, és a felvázolt követelmények és támogatási célok mellett nyújt majd támogatást a szociális szövetkezetek tevékenységéhez is, egyben tervezhetővé téve új szövetkezetek megalapítását.

- Még egy fontos szempontra hívnám fel képviselő úr figyelmét: semmiképpen sem engedhető meg az, hogy ilyen típusú szerveződési és szövetkezeti formát klientúra-építésre lehessen felhasználni! Bízom benne, hogy ebben is egyetértünk, bár a múltban, ahogy az önök pártja és az önök pártja által működtetett kormány a kistérségi megbízottak rendszerét szétverte, és egyfajta pártklientúra kiépítésére használta, ez bizony aggodalomra ad okot. Ígérem, mi ilyet nem fogunk tenni!  

***

HARANGOZÓ GÁBOR: - Államtitkár Úr! Nagyon szép szavakat hallottam öntől. Örülök, hogy ön is fontosnak tartja a szociális szövetkezeteket. Ugyanakkor azok a szövetkezetek, amelyek megalakultak a leghátrányosabb helyzetben lévő emberek összefogásával, akik megpróbálják a saját sorsukat a kezükbe venni, nem jutnak egyről a kettőre. Nem, mert a már kiírt pályázatok elbírálását leállították, új pályázatok sehol sincsenek kilátásban, és ahogy ön is mondta, nem kívánják pozitívan megkülönböztetni ezen szövetkezeteket. Pedig az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy száz százalékban kapjanak induló támogatást, hiszen ezek nonprofit módon működő társaságok. A szép szavaknak örülök, de a válaszát nem tudom elfogadni. Nagyon kérem, kezdjenek el kormányozni!