Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

 Mit tesz a kormány a szövetkezetekkel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségének betartása érdekében?

KISS PÉTER, (MSZP): - Államtitkár Úr! A mostani kérdésemmel nem a politikai küzdelemhez szeretnék hozzájárulni egy újabb éles kérdésfelvetéssel, Sokkal inkább a nemzetközi szövetkezeti nap apropóját kihasználva szeretném ráirányítani a figyelmet arra a fontos megoldásra, amit a szövetkezés jelent. Nemcsak Magyarországon, Európában, hanem a világon mindenhol, ahol is a szövetkezésről nem mint egy múlt rendszerben szidott, bevált vagy ideológiailag minősített formáról gondolkoznak az emberek, hanem természetszerűleg egy olyan megoldás lehetőségéről, amely a globális társadalmi és gazdasági kihívásokat megpróbálja nyugvópontra vinni, optimalizálni, megfelelőképpen kezelni.

- Ma Magyarországon 5300 szövetkezet működik 1 millió 800 ezer taggal. Bár van olyan félreértés, miszerint e szövetkezetek zöme a mezőgazdaságban működik, mégis tudniuk kell: az 5300-ból mintegy 4 ezer lakásszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, ipari szövetkezet, takarékszövetkezet, és diákszövetkezet, tehát 4 ezer olyan, amely a mezőgazdaságon túli világban mutatja a szövetkezés sikerét és lehetőségét. Hogy a nagyságrend milyen, arra rámutat, hogy ennek az 5300 szövetkezetnek a tőkeállománya 230 milliárd forint, az árbevétele megközelítőleg 800 milliárd forint, az eredménye pedig több mint 6 milliárd forintra tehető. Itt tehát arról van szó, hogy egy gazdaságilag és társadalmilag nagy súllyal rendelkező szektorról kell gondolkozni! 2005 után már, az egységes szövetkezeti törvény után, már van tehát egy új elem, a szociális szövetkezés lehetősége, amely éppen a perifériára szorult embereknek munkalehetőséget, szociális megoldásokat kínál. Kérdezem, államtitkár úr:

• Hogyan gondolkodnak e szektorról, jövőjükről?

***

BALOG ZOLTÁN, (közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Abban egyetértünk, hogy a szociális szövetkezetek és az általuk végzett tevékenység alkalmas mind a városi, mind a vidéki szociális, foglalkoztatási problémák enyhítésére, a munkaaktivitás fenntartására. Szorosan kapcsolódhat a helyi gazdasághoz például a szociális földprogram is, amely ugyan nem feltétlenül szövetkezeti forma, de céljaiban hasonló a szociális szövetkezetek céljaihoz. Az ilyen típusú szövetkezetek fejlesztése és elterjesztése igényli a kormányzati beavatkozást, támogatást. Ennek főbb elemei a következők: a szervezeti forma beillesztése a felzárkózási politika keretébe és eszköztárába, a szociális szövetkezetek számára elérhető kedvezmények körének bővítése, működési feltételeinek megerősítése.

- A szövetkezetek fontos kiegészítői lehetnek a felzárkózási politikának, mivel azok megőrizhetik a hátrányos helyzetűek autonómiáját, növelhetik a munkaerő-piaci esélyeiket, megőrizve egyben személyes önállóságukat.  Létrejöttüket érdemes támogatni, de ez önmagában nem lehet támogatási cél. A jövőben nem feltétlenül az intézményfinanszírozású megközelítést fogjuk követni, hanem a feladat finanszírozását. Vagyis el kell ismernünk azokat a magas társadalmi haszonnal járó célokat, tevékenységeket, amelyeket a szociális szövetkezetek is hatékonyan el tudnak látni, és kiszámítható, normatív alapú fejlesztési forrást kell biztosítani számukra. A szociális szövetkezetek elterjesztése érdekében készült el az a TÁMOP, az az európai uniós program is, amelynek célja az atipikus foglalkoztatási formák, ezen belül is a szociális szövetkezetek támogatása. Ezekre fogunk odafigyelni a továbbiakban, és ezeken keresztül úgy gondoljuk, hogy meg tudjuk erősíteni ezt a szektort is.