Szövetkezeti év konferencia sorozat Szövetkezetek Nemzetközi Világnapja
Szövetkezés
Gyanítom, nem sokan tudják, hogy július 7-e a szövetkezetek nemzetközi világnapja.
Kérdezhetik, miért érdekes ez most. Lehetne ez egy emléknap, de nem az - sokkal inkább szól arról a társadalmi programról, amely egy humánusabb gazdasági rend megvalósítását tűzte ki célul, és valósított meg belőle nem keveset a világ sok részén.
A szövetkezés világmozgalom, és ez a mozgalom napjainkban nagyon sok helyen erősödik. A további erősödést segítendő az ENSZ a 2012-es esztendőt a szövetkezetek nemzetközi évének nyilvánította. Ezzel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a szövetkezetek állami elismerése, támogatása nélkül elképzelhetetlen a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés növelése, s a gazdasági válságból való kibontakozás egyik megkerülhetetlen eleme lehet a szövetkezés elősegítése. A nemzetközi ENSZ-év jelmondata - "a szövetkezetekkel egy jobb világ épül".
Nyugat-Európában különösen a mezőgazdaságban és a bankszektorban erős a szövetkezeti mozgalom. A holland mezőgazdaság 83 százaléka és a francia bankszektor 50 százaléka szövetkezeti formában működik. A privát nagybankok botrányai következtében a szakértők Nagy-Britanniában is a szövetkezeti bankok megerősödésével számolnak.
Európa-szerte jelentősek az úgynevezett szociális szövetkezetek is, amelyek a hátrányos helyzetű embereknek kínálnak munkalehetőséget. Bulgáriában néhány hónapja rendeztek nemzetközi vásárt a fogyatékkal élőket foglalkoztató szociális szövetkezeteknek, amely minden résztvevőt - így engem is - meggyőzhetett arról, lehet újszerű és értelmes munkalehetőséget kínálni a fogyatékkal élőknek. Az Európai Unió Magyarországon is támogatja a szociális szövetkezeteket, ezek számára 2009 óta az Európai Szociális Alapból finanszírozott TÁMOP ad támogatást.
Akik lekicsinylik a szövetkezetek jelentőségét, általában azt feltételezik, hogy szövetkezni csak kis méretekben lehet. Ennek ellentmond a Mondragón esete, amelyet volt szerencsém tavaly meglátogatni. Spanyolország hetedik legnagyobb cégcsoportja ez, és egyben az európai kontinens egyik legsikeresebb szövetkezeti vállalkozása. A dolgozói szövetkezetek szövetségeként az ötvenes években létrejött vállalkozás ma nyolcvanöt ezer munkást foglalkoztat, képzési központjaiban évente kilencezren tanulnak. Itt a legalacsonyabb és legmagasabb keresetek között nagyjából ötszörös-hatszoros arány.
A Mondragón bár nem tipikus, de egyértelmű példa arra: a szolidaritás szelleme összhangba hozható az üzleti sikerrel, innovatív készségekkel. Már csak emiatt is mondhatjuk: az ilyen szövetkezetek úgy kellenek az EU-nak, mint egy falat kenyér. Nem véletlen: az Európai Bizottság idén tavasszal rendezett szövetkezeti konferenciáján ismételten megerősítették, hogy a szövetkezeteknek jelentős szerepük van az Európa 2020 Stratégia sikerre vitelében - hiszen sikeres működésük esetén egyszerre segítik a gazdasági növekedést és a szociális méltányosság érvényesülését.
A Mondragón egyik külföldi beruházása Lengyelországban létesült, ahol a spanyol befektetők találkoztak a térségünkben gyakori, a szövetkezetektől idegenkedő magatartással. Ez visszavezethető a hidegháborús időszak negatív tapasztalataira, kényszerített kolhozosítására. Tudni kell azonban, hogy a valódi szövetkezeti mozgalom - mely Észak-Angliából indult - egyidős az ipari civilizációval. A Rochdale-i takácsok voltak az úttörői 1844-ben. Vállalkozásuk alapelveit rögzítették is; ezek máig a szövetkezeti mozgalom fundamentumai. A legfőbb szervező elvek: az önkéntesség, a demokratikus döntéshozatal, a tagok részvétele a szervezet tevékenységében, más szövetkezetekkel való együttműködés és az oktatás, képzés támogatása.
A fogyasztási szövetkezetek mellett hamarosan ipari és mezőgazdasági szövetkezetek is létrejöttek. Ma a világ minden részén működnek szövetkezetek, s mintegy nyolcszáz millió ember tagja ennek a szolidaritáson és kölcsönös érdekeken működő mozgalomnak. Magyarországon az első, a szövetkezetek működését szabályozó törvényt 1875-ben hozták meg, s nem sokkal később megalakult a Hangya szövetkezet, amelynek fénykorában több százezer tagja volt. Alapvetően hamis tehát az a megközelítés, amely a szövetkezeteket a kommunista rendszerekkel azonosítja.
A valódi szövetkezet hasznos és sikeres gazdálkodási forma, s előnyei az elhúzódó gazdasági-pénzügyi válság idején, és főleg a hátrányosabb helyzetű térségekben még egyértelműbbek. A termelő munkát végző szövetkezetek esetében a dolgozók egyben tagok is, így közvetlenül érdekeltek saját munkájuk hasznában. Együtt vitatják meg a szükséges döntéseket, így nem csak kis "csavarok" a gépezet, azaz a vállalkozás működésében, hanem maguk is értik annak működését, s ezért - ha szükséges - könnyebben elfogadják a nehézségeket és a szükséges áldozatokat is.
A sikeres nyugat-európai példák és a szövetkezeti mozgalom évszázados magyarországi hagyományai alapján remélhetjük, hogy eloszlanak a félreértések és előítéletek; az önkéntességen és a demokratikus döntéshozatalon alapuló szövetkezeti mozgalom gondolata és gyakorlata újjáéledhet.
Facebook
IWIW
Twitter
Google Buzz
Digg
del.icio.us 
