Szociális szövetkezet támogatott foglalkoztatói lehetőségei

A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásról a hátrányos helyzetű álláskereső,továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén

Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki:

 vállalja hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt (foglalkoztatási kötelezettség),

 szociális szövetkezetek esetében vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra vállalni,

 a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá

 kötelezettséget vállal arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósításának időtartama szociális szövetkezetek esetében a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá

 kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szűnik meg,

 nyilatkozik, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 6. cikkének (1) bekezdés h), i) pontjaiban meghatározott, az adott pénzügyi évben hátrányos helyzetű személy elhelyezkedésére tekintettel munkabér és szociális hozzájárulási adó címen kapott összes állami támogatás támogatástartalma jelen támogatással együtt nem haladja meg az évi 5 millió, megváltozott munkaképességű személy esetén az évi 10 millió euró értéknek megfelelő összeget,

 nyilatkozik arról, hogy más állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre (munkabér és szociális hozzájárulási adó) vonatkozóan kapott támogatás bruttó támogatási intenzitása jelen támogatással együtt nem haladja meg hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén a bérköltségek 50%-át, megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén a bérköltségek 75%-át; - az összeg kiszámításánál figyelembe kell venni az - Mt. 85/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltató esetében - a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is,

 vállalja, hogy a támogatással érintett személy felvétele az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezi az előző 12 hónap átlagához viszonyítva.

A támogatás mértéke, időtartama

A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához:

a) Hátrányos helyzetű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a támogatás a munkabér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adónak legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra, legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső esetén legfeljebb kétévi időtartamra.

b) Megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzáárulási adónak legfeljebb 60%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra, legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső esetén legfeljebb kétévi időtartamra.

c) A szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet munkaadó esetében a támogatás mértéke a munkabér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70%-nak megfelelő összeg.

A támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel – az adójogi jogszabályoknak megfelelően - a Start kártyák által nyújtott kedvezmények is érvényesíthetőek. Kivéve a START kártyát, mert ott vagy a START kedvezmény vagy a részadó kedvezmény vehető igénybe.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

A közfoglalkoztatás rendszerét 2011. évtől kezdődően új támogatási rendszer váltotta fel.

Megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, valamint a közhasznú munkavégzés, és helyükbe

az egységes közfoglalkoztatás lépett.

A közhasznú munkavégzés támogatása helyett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

támogatásával a közérdekű célok programszerű támogatása valósul meg.

A 2011. évi CVI. törvény alapján kérelem benyújtására jogosult közfoglalkoztatók kérelem

útján kaphatnak támogatást kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt a lakosságot vagy

települést érintő feladatok ellátására vagy közhasznú tevékenység folytatására.

Kérelmet nyújthat be

 helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint azok jogi személyiséggel rendelkező

társulása,

 költségvetési szerv,

 egyház, amennyiben a foglalkoztatás nem hitéleti tevékenység keretében történik,

 nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet,

 közhasznú szervezet ,

 az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott,

vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

 vízitársulat,

 erdőgazdálkodó ,

 szociális szövetkezetek Ksztv. által elismert közhasznú tevékenységek körében,

vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával,

a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, vasúti üzemi létesítmények

fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.

A foglalkoztatás időtartama 2 - 12 hónap lehet, és napi 6 - 8 órás munkaidőben történik.

A települések hátrányos helyzetével, gazdasági erejével összhangban a támogatás a

közfoglalkoztatási bér és járulékok összegének 70-100%-a. A közfoglalkoztatási bérek és

járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő közvetlen költségek is érvényesíthetők

a bér- és járuléktámogatás legfeljebb 20%-ának mértékéig.

A kérelemmel összefüggő tennivalók és eljárások tekintetében a közigazgatási hatósági

eljárásról szóló 2004. évi CXL törvény szabályai szerint kell eljárni.

A kérelem támogatásáról a munkaügyi központ kirendeltsége mérlegelési jogkörben dönt

a kérelem beérkezését követő 30 napon belül. Abban az esetben, ha a kirendeltség nem tudja

biztosítani a kérelem teljes támogatását, minimum egy esetben egyeztetnie kell a

kérelmezővel a döntést megelőzően.

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=nfsz_kozfoglalkoztatas&switch-conten...

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tájékoztató a közérdekű munkát felajánló foglalkoztatók részére

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási

rendszerről szóló 2012. évi II. törvény az állami foglalkoztatási szervet jelöli ki

a közérdekű munka végrehajtására. Az állami foglalkoztatási szervnek a közérdekű munka

végrehajtása céljából nyilvántartást kell vezetnie a közérdekű munkára kijelölhető

foglalkoztatókról, valamint a közérdekű munkára kötelezett elkövetőkről.

Közérdekű munkára kijelölhető foglalkoztató lehet:

o szociális szövetkezet (a helyi vagy azon túlmutató közösségi - így különösen -

egészség megőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása,

műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi,

a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott

sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi

célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és

üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat ellátása esetén)

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=nfsz_kozerdekumunka_tajek

2011. évi CVI. törvény

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról

Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).

(2) Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat,

b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), valamint (3)–(4) bekezdésében, 63/A. §-ában, 70. § (1) bekezdésében foglalt, kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

c) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 30/A. § és 30/B. §-ban foglalt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

d) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khszt.) 26. § c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenység körébe tartozó feladat

ellátására irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt.

(3) Közfoglalkoztató lehet:

a) helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

b) költségvetési szerv,

c) egyház,

d) a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet,

e) közhasznú szervezet, a Khszt. 2. § (1) bekezdés h) és j) pontjában foglaltak kivételével,

f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

g) vízitársulat,

h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,

hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

hd) határjelek és környezetének karbantartására,

he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor,

i) szociális szövetkezet azon tevékenysége körében, amit a közhasznú szervezetekről szóló törvény közhasznú tevékenységnek ismer el,

j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139115.564238

Letölthető anyagok: