1.A szövetségnek szorgalmaznia kellene , hogy az alkotmány nevesítse a szociális szövetkezeteket, ahogy ez számos európai oszágban létezik
2.A szociális szövetkezeteket három - négy fővel is meg lehessen alapítani.Magyarország Európa egyik legindividuálisabb országa, erre több tudományos értékvizsgálat is tanu.Értelmetlen összehasonlítani minket, másokkal ebből a szempontból.Aki szeretne nagyobb tagságot annak semmi akdálya nincs.
3.Ketté kellene választani a szociális szövetkezet fogalmát.Egyrést volnának szolidáris szövetkezetek és szociális szövetkezetek.A szociális szövetkezetek a szociálpolitika eszköztárához tartoznak.A szolidáris szövetkezetek azok az önigazgatást tartanák hangsúlyosnak
A 2006. évi X. törvény felülvizsgálati szempontjaihoz
(jelenlegi törvény minimális módosítása esetén)
A törvény- tervezettel kapcsolatos álláspontunk meghatározásakor azon szempont érvényesülését helyeztük előtérbe, hogy a szövetkezeti törvény mennyiben segítette elő a tagszervezeteinknek az európai szövetkezeti áramlatokba történő gazdasági és társadalmi beilleszkedését, az agrárágazat területén működő szövetkezetek szervezeti illeszkedését és globális fellépését. Úgy tapasztaltuk, hogy a 2006. évi X. törvény nemcsak hogy nem lett ösztönzője az uniós beilleszkedésnek, sőt a társasággá alakulás szinte útmutató jellegű szabályozásával azzal ellentétes hatást váltott ki.
Jóllehet az elsődleges szövetkezetek tekintetében nincs egységes európai szabály, mégis az Európai Szövetkezeti Társaságokról (SCE) szóló, a Tanács 1435/2003 EK rendeletének preambuluma egyértelművé teszi, hogy mi az illeszkedés alapfeltétele. Az ebben megfogalmazott szövetkezeti ismérvek következetes alkalmazása nélkül a magyar szövetkezeti szektor kiszorul az európai gazdasági vérkeringésből, illetőleg be sem kerül oda, ami a magyar agrárágazat és a vidéki társadalom számára végzetes következményekkel járhat. Ezért szervezetünk álláspontjának világossá tétele érdekében idézni szükséges a jogharmonizációs feltételként is szereplő jogszabály vonatkozó részét:
„7) A szövetkezetek elsősorban magánszemélyek vagy jogi személyek olyan csoportjai, amelyeknek egyes működési alapelvei eltérnek az egyéb gazdasági szereplők működési alapelveitől. Ezek tartalmazzák a demokratikus felépítés és ellenőrzés alapelveit, valamint a működéssel elért nettó nyereség méltányos alapon történő felosztását.
(8) E meghatározott alapelvek közé tartozik nevezetesen az egyén elsődlegességének alapelve, amely a tagságra, a kilépésre és a kizárásra vonatkozó egyedi szabályokra alkalmazandó, megállapítva az "egy ember, egy szavazat" elvét, a szavazati jog pedig az egyént illeti meg, ami azzal jár, hogy a tagok a szövetkezeti vagyon felett semmiféle jogot nem gyakorolhatnak.
(9) A szövetkezetek részjegy-tőkével rendelkeznek, tagjaik pedig magánszemélyek vagy vállalkozások lehetnek. E tagok részben vagy egészben lehetnek fogyasztók, alkalmazottak vagy szállítók. Amennyiben a szövetkezet tagjai maguk is szövetkezeti vállalkozások, az "másodlagos" vagy "másodfokú" szövetkezetnek minősül. Egyes esetekben a szövetkezeti tagok között meghatározott arányban lehetnek olyan befektető tagok, akik nem veszik igénybe a szövetkezet szolgáltatásait, illetve olyan harmadik személyek is, akik hasznot húznak a szövetkezet tevékenységeiből vagy munkát végeznek annak nevében.
(10) Az európai szövetkezet (a továbbiakban: "SCE") alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése és/vagy azok gazdasági és/vagy szociális tevékenységeinek fejlesztése a következő alapelvekkel összhangban:
- tevékenységeinek a tagok kölcsönös javát kell szolgálnia oly módon, hogy valamennyi tag saját részvételének megfelelően részesüljön az SCE tevékenységeiből,
- az SCE tagjainak egyúttal fogyasztóknak, alkalmazottaknak vagy szállítóknak is kell lenniük, illetve más módon kell részt venniük az SCE tevékenységében,
- az ellenőrzés a tagokat egyenlő mértékben illeti meg, megengedett azonban a súlyozott szavazás az egyes tagoknak az SCE tevékenységéhez való hozzájárulásának tükröződése érdekében,
- korlátozni kell a kölcsön és a részjegy- tőke kamatának mértékét,
- a nyereséget az SCE érdekében végzett üzleti tevékenységnek megfelelően kell felosztani, vagy vissza kell tartani a tagok szükségleteinek kielégítése céljából,
- a tagság mesterségesen nem korlátozható,
- felszámolás esetén a nettó vagyont és a tartalékokat a pártatlan felosztás elve szerint kell felosztani, ami azt jelenti, hogy egy másik olyan szövetkezeti szervezetnek kell juttatni azokat, amely hasonló célok érdekében jött létre, vagy hasonló általános érdekeket szolgál.”
Fenti alapelvek érvényesülése már azáltal is korlátozódik, hogy a törvény a preambulumában nem utal az ENSZ, az ILO, az EU és a nemzetközi szövetkezeti mozgalom vonatkozó alapelveire, dokumentumaira. Nagyobb gondot jelent, hogy ezen túlmenően a törvény szövegének szellemét és számos pontját az idézett dokumentummal, valamint az európai szövetkezeti gyakorlattal elvileg ellentmondásban lévőnek véljük. A főbb elvi kifogásaink a következők:
1. A szövetkezeti alapelvek Manchesterben megújított alapelveinek érvényesülését általában és összefüggésében nem látjuk teljes körűen biztosítottnak. Ezt a vélekedésünket mintegy alátámasztja a preambulum előbb említett hiányossága, amely által a részletes szabályokban nem jelentkezik inkoherencia az európai szövetkezeti gyakorlathoz viszonyítva.
2. Az alapelvek közül a demokratikus ellenőrzés elve több ponton sérül. Álláspontunk világossá tétele érdekében ki kell emelnünk, hogy az EU- 15-ök szövetkezeti gyakorlatában a demokratikus ellenőrzés – közgyűlési választáson alapuló– tagi/tulajdonosi vezetése és a szövetkezet tényleges gazdasági tevékenységének - munkavállaláson alapuló - menedzseri irányítása egymástól jellemzően elválik. A törvény ki nem mondott, de érzékelhető vezetési modellje ugyanakkor a tagok által megválasztott – a demokratikus ellenőrzést és a gyakorlati tevékenységet egyaránt irányító- elnök(ség). Ez lényegében olyan illeszkedési probléma az irányítási mechanizmusban, amely fékezi a demokratikus kontroll érvényesülését is, de önmagában jelentősen gátolja az európai szövetkezeti rendszerbe (SCE) történő bekapcsolódást. Az EU 15-ben érvényesülő szemlélettel szöges ellentétben áll pl. a kis (50 fő alatti) taglétszám alatt alkalmazható (többek között a 35.§.(1)-ben meghatározott) ügyvezető elnöki poszt, azaz a szinte egyszemélyi vezetés lehetősége. Ugyancsak a demokratikus irányítás elvének sérelmének tekinthető pl. a befektető tag 60.§.(7) c. pontjában megfogalmazott joga, hiszen a befektető tagot a közgyűlés veheti csak fel. Ugyancsak a demokratikus irányítási modell kérdéséhez illeszkedik a vezető tisztségviselők határozatlan időre történő megválasztása is, az EU gyakorlat ilyet nem ismert.
3. A tagok gazdasági részvételének elvét is számos ponton sajátos értelmezés jellemzi a jelen tervezetben. A viszonyok jobb megértése érdekében ismét utalnunk kell arra, hogy a hivatkozott EU joganyag arra a modellre épít, ami az EU-15-ben gyakorlatként kialakult. E rendszer szerint a „gazdasági részvétel” azon alapul, hogy a szövetkezeti tevékenység (legalábbis az agrárágazat területén) nem azonos a tag/tulajdonos saját gazdasági tevékenységével, hanem kiegészíti azt. Ezen és a demokratikus irányítás említett mechanizmusán alapul a szövetkezetek gazdasági átláthatósága és a tagok erre épülő gazdasági biztonsága. A tagi viszonyon alapuló gazdasági részvétel és a munkavégzés lehetősége között tehát az EU- 15-ben nincs semmiféle összefüggés, míg a törvény nemhogy világosan megfogalmazná ezt a viszonyt, de az 56.§. (2) bekezdése a munkavégzési kötelezettség alapszabályban történő rögzítésének lehetősége révén ezzel ellentétes jogi keretet tesz lehetővé. Általánosságban fogalmazva az EU- 15 szabályozási logikája a tag/tulajdonos és a munkavállaló kérdését külön kezeli, míg a 2006. évi X. törvény ezt a különbözőséget összemossa. (Az eltérő megközelítésre utal a 48.§.(2) azzal is, hogy az igazgatóság és nem az alapszabály szintjén tisztázódik a személyes közreműködés milyensége, ez egyidejűleg demokrácia és átláthatóság kérdése is.)
A gazdasági részvétel eltérő értelmezésén alapulóan az EU- 15-ök szövetkezeteiben a gazdasági összeférhetetlenség kérdései sem vetődnek fel, ezért ha a törvényben az egyén, a szövetkezeti tagként működő vállalkozás és a szövetkezet gazdasági összeférhetetlenségi szabályait is be kellett volna építeni éppen az átláthatóság, és ezáltal az európai szövetkezeti rendszerbe történő beilleszkedés érdekében.
A gazdasági részvétel EU gyakorlattól való eltérő megközelítéséhez kapcsolódik a tag/tulajdonos eredményből való részesedésének, a pótbefizetésnek a törvény szerinti szövege. A vagyoni arányok szerinti megközelítésről pl. az 54.§.(1) tesz egyértelmű tanúbizonyságot, és az 51.§.(4) is azt sugallja, hogy a tag részesedése ennek alapján történik, ami teljesen ellentétes a szövetkezeti alapelvekkel. Alapvető hiányosság ezen túlmenően, hogy a törvény sehol nem tesz utalást a korlátozott tőke- kamat elvéről. Összességében a gazdasági részvétellel és az ezen alapuló részesedéssel összefüggő szabályok a 2006. évi X. törvényben közelebb állnak a tőke érdekeltségű viszonyokhoz, mint a szövetkezetiekhez.
4. Sajnálatosan hiányzik a törvényből az, hogy a szövetkezeti forma társadalmi pozitívumait milyen jogi eszközökkel kívánja a törvényhozás, illetve a kormányzat ösztönözni, így bár a kérdéskör sokkal általánosabb, pl. az sem világos, hogy a 96.§ (2)- ben említett szolidaritási alap milyen forrásból táplálkozhat és milyen kedvezményeket ad a befizetőknek. Hiányoljuk azt is, hogy a törvény nem teszi lehetővé az ágazati sajátosságok megjelenését a törvényben, jóllehet az agrárágazatot érintő EU szabályozás egyes speciális szabályai (pl. termelői csoportok támogatása) szükségessé tenné annak lehetőségét.
5. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az európai folyamatok leképzéseként - a szövetkezetek működőképességének erősítését szolgáló, és korlátozott mértékű - külső befektetői kör bevonásának lehetőségét a törvény lehetővé tette. Ugyanakkor a külső befektetői körre vonatkozó, a szövetkezeti identitás megőrzését garantáló – a 60 §.(3) bekezdésen túlmutató - elemek hiányoznak, ami a törvény súlyos hibája.
Fentiek észrevételeink tükrében a szövetkezeti törvény sürgős átdolgozását tartjuk szükségesnek a felsorolt alapelvek világos érvényesítésével. Úgy véljük, teljes értékűen egy új szövetkezeti törvény teremthet olyan egyértelmű viszonyokat a szövetkezeti szektorban, amely lehetővé tenné a magyar szövetkezeteknek az EU-nak az SCE szabályozás által nyújtott keretekbe történő - azonos identitáson alapuló - harmonizált beilleszkedését. Az alapjaiban új szabályozás lehetőségének hiánya esetén a csatolt részletes észrevételekben jelzett pontokon történő törvénymódosítás jelenthet előrelépést a hazai szövetkezeti szerveződések gazdasági és társadalmi hatásának javításához.
Budapest 2011. február 7.
Részletes észrevételek
a 2006. évi X. törvény felülvizsgálatához
(jelenlegi törvény minimális módosítása esetén)
Ad 7.§. és 108.§. A szövetkezet fogalma hiányos, a Tanács 1435/2003 EK rendelet preambulumában foglalt ismérvek nélkül a magyar szövetkezeti szektor nehezen válhat az európai szövetkezeti rendszer részévé.
Ad 11.§.(2) e; majd 11.§.(3)b. 14.§.(2) i; 20.§.(2) b; 29.§.(1); 31.§(1); 35.§.(1) és (3); 41.§. (1) és (2); 76.§.(8) említi, illetve szabályozza az „ügyvezető elnök” választását, feladatát stb. Ez és az, hogy más helyeken az ügyvezető elnök illetve a szövetkezet igazgatóságának elnöke a gazdasági tevékenység közvetlen irányítója, ellentétes az európai gyakorlattal. A demokratikus választás során a tagok közül megválasztott elnök (igazgatóság elnöke) a demokratikus ellenőrzés képviselője, az ügyvezetést az alkalmazottként tevékenykedő menedzser látja el Európában…Az egyszemélyi ügyvezető elnök /35.§.(1)/ intézményének lehetősége szövetkezeti nonszensz…..
Ad 30.§.a.) második mondata és ezzel összefüggésben 34.§.(1) e.) ugyanerre a fogalmi zavarra utal. Európában a demokratikus ellenőrzésre választott vezető tisztségviselő nem azonos a tevékenységet irányító, és a szövetkezet képviseletére jogosult ügyvezetővel…..
Ad 31.§.(4) túl laza szabályozás, javaslatunk a következő: Az alapszabály a szövetkezet gazdasági tevékenységével összefüggésben fennálló összeférhetetlenség további eseteit meg kell, hogy határozza.
Ad 32.§. A szövetkezet átláthatósága és a szürkegazdaság kifehérítése érdekében az összeférhetetlenség az egyénileg folytatott tevékenységre is, és nemcsak a főtevékenységre vonatkozzon. Nem tudjuk támogatni az alapszabály ettől való eltérését.
Ad 33.§.(3) Ha a törvény az európai szövetkezeti rendszerrel harmonizálna, akkor nem fogalmazódhatott volna meg, hogy a tagok képviseletére megválasztott személynek nem a tagok érdekei szerint kellene cselekednie. Európában a vezető tisztségviselő mindig a tagok érdekeit képviseli, a hitelezői érdekek képviseletére ott van az ügyvezető…..
Ad 42.§. (1) Képviseleti joggal a választott vezető tisztségviselők mellett a felhatalmazott munkavállaló is rendelkezhet. Ez hiányzik a bekezdésből.
Ad 48.§. (2) A személyes közreműködést (ami egyébként nem munkavégzés az EU-15-ben) szabályozó tagi megállapodást az ügyvezetéssel, és nem az igazgatósággal kell megkötni. Ez az EU- 15-ben nem a választott tisztségviselők testülete…..
Ad 51.§.(4) Hiányos szabályozás, mivel nem rögzíti a részesedés mértékét meghatározó elveket. E tekintetben különösen lényeges, hogy egyfelől a nem befektető és a befektető tag közötti különbségtétel hiányzik a szabályozásból, másfelől nem érvényesülnek az Európai Szövetkezeti Társaságokról (SCE) szóló, a Tanács 1435/2003 EK rendeletben is rögzített szövetkezeti alapelvek, ami annyit jelent, hogy a nyereséget az SCE érdekében végzett üzleti tevékenységnek megfelelően kell felosztani.
Ad 52.§.-53 §. (?) Hiányzik egy alapvető szakasz a tag és a szövetkezet közötti pénzügyi kapcsolatokból, beleértve a 65.§.-66-§-t is, nevezetesen az, hogy a szövetkezet akkor képes működésre, ha a tagok a részjegyen kívül működési hozzájárulást is fizetnek. Természetesen ez alapszabályt is érintő téma. A tagi kölcsön fogalma természetesen ezt a befizetést nem foglalja magában, mivel az visszafizetésre kerül.
Ad 55.§.(1) A pótbefizetést nem a vagyoni hozzájárulással, hanem az igénybevett szolgáltatással arányosan indokolt meghatározni. (Ugyanakkor a befektető tagok /amennyiben vannak/ speciális kötelezettsége is meghatározandó.)
Ad 56.§. Súlyos fogalmi félrevezetés ! A nemzetközi szövetkezeti elvektől idegen módon összemossa a személyes közreműködést és a munkavégzést. Egyfelől a személyes közreműködés legalapvetőbb formáját, az árubeszállítást nem tartalmazza az (1) bekezdésben lévő felsorolás, amely egyébiránt az eredményből való részesedés alapjául kellene, hogy szolgáljon. Másfelől a személyes közreműködésként felsorolt tevékenységek valójában nem a személyes közreműködések, hanem a munkavégzések. (Ezáltal értelmezhetetlen lesz a 60.§.(7) b is.)
Ad 60.§.(7) c. A szabály a tőke szabad áramlásának megfelel, de a szövetkezeti demokráciának nem! A befektető tag felvétele a közgyűlés joga, ezért ha más lesz a befektető tag, azt is a közgyűlésnek kell elfogadnia.
Ad 67.§. és 71.§. Nem definiálja pontosan a fel nem osztható vagyont, illetve összemossa a közösségi alappal.
Ad 79.§.(2) A munkavállalók jogbiztonsága érdekében nem elegendő a tájékoztatás, hanem indokolt a véleményük kikérése és annak a közgyűlés elé terjesztése.
Ad 96.§ (2) Nincs tisztázva, honnan származhatnak az alap lehetséges forrásai, illetve az ebbe történő befizetéssel összefüggő kedvezmények köre.
(1) A szövetkezet tagjainak részjegyeiből álló részjegytőkével alapított, a szövetkezés szabadsága, az önsegély és a nyitott tagság, valamint a változó tőke elvei alapján működő, cégnévvel rendelkező jogi személy. A szövetkezet a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló üzletszerű gazdasági, valamint szociális, kulturális és más társadalmi tevékenységet folytat.
(2) A szövetkezet tagjai elsősorban természetes személyek. A szövetkezet tagja (befektető tagja) jogi személy is lehet, de a jogi személyek száma nem haladhatja meg a szövetkezet taglétszáma felét.
(3) Ha ezt az alapszabály lehetővé teszi, a szövetkezetben személyes közreműködéssel részt nem vevő természetes személy is lehet tag (befektető tag). A befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti taglétszám 10%-át, a befektető tagok befektetői részjegyeinek értéke pedig nem lehet magasabb, mint a részjegytőke 30%-a.
(4) A szövetkezet a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel a jövőre nézve nyeri el jogi személységét, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
(5) A szövetkezetre e könyv II. Része I. Címének rendelkezéseit (a gazdasági társaságok közös szabályai) – ha e Cím eltérő szabályt nem tartalmaz – megfelelően alkalmazni kell.
3:268. § A szövetkezet szervezeti formái
(1) A szövetkezet főtevékenysége szerint lehet különösen
a) beszerzéssel, szolgáltatással, valamint termékfeldolgozással, értékesítéssel foglalkozó szövetkezet,
b) tagjai mezőgazdasági, ipari, illetve egyéb termelő tevékenységet elősegítő, avagy a közös termelést megvalósító szövetkezet,
c) tagjai fogyasztását elősegítő szövetkezet.
(2) A szövetkezetek különleges formái a biztosító szövetkezetek, a lakásszövetkezetek és a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmények. Nonprofit szövetkezetként működik a szociális szövetkezet és az iskolaszövetkezet.
(3) A lakásszövetkezetekre külön törvény vonatkozik. A biztosító szövetkezetekre, az iskolaszövetkezetekre, valamint a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményekre e törvényt a külön törvényekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
II. Cím
Szövetkezet létrejötte
3:269. § A szövetkezet alapítása
(1) A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.
(2)A szövetkezet e törvény szerinti átalakulással, egyesüléssel és szétválással is létrejöhet.
(3) A szövetkezet határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha az alapszabály a szövetkezet működésének időtartamáról nem rendelkezik, a szövetkezetet határozatlan időre alakultnak kell tekinteni.
(4) Tilos tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
3:270. § A szövetkezet alapításának személyi feltételei
Szövetkezet alapításához, illetve működéséhez - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legalább hét tag szükséges, amelyből legalább öt tagnak olyan természeteses személynek kell lennie, aki nem befektető tag.
3:271. § Alakuló közgyűlés
(1) Az alakuló közgyűlés
a) megválasztja a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőjét;
b) kimondja a szövetkezet megalakulását;
c) elfogadja a szövetkezet alapszabályát;
d) megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak;
e) megválasztja a szövetkezet igazgatóságának elnökét és tagjait vagy a szövetkezet ügyvezető elnökét;
f) megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, vagy a felügyelő bizottság feladatainak ellátására kijelölt tagot;
g) megválasztja a szövetkezet könyvvizsgálóját, ha könyvvizsgáló működése a számviteli törvény vagy az alapszabály rendelkezései szerint kötelező;
h) megállapítja az e), f), g) pontban említettek díjazását.
(2) Az alakuló közgyűlésen minden tagnak, illetve képviselőjének jelen kell lennie.
(3) Az alakuló közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg. Bármely alapító tag javaslatára azonban a közgyűlés határozhat arról is, hogy az e), és f) pontban meghatározott személyek megválasztásáról titkos szavazással dönt.
(4) Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség.
(5) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet és a tagok (képviselőik) aláírását tartalmazó jelenléti ívet kell felvenni, melyeket a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá.
3:272. § A részjegytőke szolgáltatása
(1) A szövetkezet cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes részjegy fejében teljesítendő pénzbeli hozzájárulásnak legalább a harminc százalékát a szövetkezet javára befizették, és a nem pénzbeli hozzájárulást teljes mértékben a szövetkezet javára rendelkezésre bocsátották. Az a személy, aki e kötelezettségét nem teljesíti, nem válik a szövetkezet tagjává.
(2)Ha a részjegy teljes összegét a szövetkezet alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét az alapszabályban kell meghatározni. A szövetkezet cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni.
III. Cím
Az alapszabály
3:273. § A szövetkezet alapszabályának tartama
(1) Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya.
(2) Az alapszabályban kell meghatározni
a) a szövetkezet cégnevét és a szövetkezet székhelyét;
b) a szövetkezet célját;
c) a szövetkezet főtevékenységét, valamint minden olyan tevékenységeket, amelyeket a szövetkezet a cégjegyzékben feltüntetni kíván;
d) a szövetkezet jegyzett tőkéjének, ezen belül a részjegytőke és – ha befektetői részjegy is jegyzésre kerül – a befektetői részjegytőke alapításkori nagyságát;e) a szövetkezet képviseletének és cégjegyzésének módját;
f) a szövetkezet szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályokat, a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját, az egy tag által képviselhető tagok számát;
g) a szövetkezet testületi szerveinek hatáskörét, tagjainak számát;
h) a tagfelvétel és kizárás szabályait;
i) a tagok jogait és kötelezettségeit,
j) a részjegy összegét és a tagok által biztosítandó részjegy összegének megfelelő vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának módját, illetve idejét;
k) a szövetkezet és a tag együttműködésére vonatkozó feltételeket;
l) az esetleges pótbefizetés, illetve tagi kölcsön feltételeit és mértékét;
m) a kilépés bejelentésének feltételeit;
n) a volt taggal, illetve befektető taggal vagy azok örökösével (jogutódával) való elszámolás szabályait;
o) mindazt, amit e törvény kötelezően előír.
(3) Az alapszabályban szükség szerint kell meghatározni
a) a szövetkezet telephelyét, fióktelepét, központi ügyintézésének helyét és működési területét;
b) a szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják;
c) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat, a szövetkezet megszűnése, átalakulása, egyesülése és szétválása esetén a közösségi alap szövetkezeti célú felhasználásának, illetve átadásának szabályait;
d) befektető tagra vonatkozó szabályokat.
(4) Az első vezető tisztségviselők, az első felügyelőbizottság elnöke és tagjai, illetve a felügyelőbizottság feladatainak ellátására kijelölt tag, valamint az első könyvvizsgáló adatait az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve tartalmazza.
3:274. § Az alapszabály elfogadása
(1) Az alapszabályt az alakuló közgyűlés az alapító tagok egyhangú szavazatával fogadja el.
(2) Az alapszabályt az alakuló közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá, melyhez csatolni kell az alapítók által aláírt jelenléti ívet. A tag helyett a jelenléti ívet közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.
(3) Az alapszabályt közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapítók egyikének jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
3:275. § Az alapszabály módosítása
(1) Az alapszabály módosításáról a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel határozhat. Az alapszabály az alapszabály módosítására ettől magasabb arányú szótöbbséget vagy egyhangúságot is előírhat.
(2) A szövetkezet cégnevét, székhelyét, a központi ügyintézés helyét, telephelyét és fióktelepeit, működési területeit, valamint a szövetkezet fő tevékenységen kívüli tevékenységi köreit a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel is módosíthatja.
(3) Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatóságot, (ügyvezető elnököt) – a cégnév, a székhely, a fő tevékenység megváltoztatása kivételével – (2) bekezdése szerinti döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben az alapszabály módosítására.
(4) Az alapszabály módosítását külön okiratba vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a közgyűlésről (küldöttgyűlésről) felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az alapszabály módosítását a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. A (3) bekezdésében meghatározott esetben az alapszabály módosításáról szóló okiratot az igazgatóság elnöke (ügyvezető elnök) írja alá.
(5) Az alapszabály módosítására egyebekben az alapító okirat elfogadására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az alapszabály módosítását a szövetkezet jogtanácsosa, illetve a tagok egyikének jogtanácsosa is ellenjegyezheti.
IV. Cím
A szövetkezeti tagsági viszony
3:276. § A tagsági viszony létrejötte
(1) A szövetkezeti tagsági viszony a szövetkezet alapításakor vagy később, tagfelvétellel jön létre. A tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét kell alkalmazni.
(2) Az alapszabály meghatározhatja a szövetkezet céljából következő azon ismérveket, amelyek megléte a tagság feltétele. A szövetkezet tagfelvételre jogosult testületi szerve a kérelem elbírálása során vizsgálja
a) a tagfelvétel törvényben és az alapszabályban meghatározott feltételeinek meglétét, valamint
b) azt, hogy a kérelmező képes-e részt venni a szövetkezet tevékenységében, illetve, hogy a tag felvétele a szövetkezet céljainak megvalósítását előreláthatólag nem akadályozza.
(3) A tagfelvételt írásban (tagfelvételi kérelem) kell kérni a szövetkezettől. A tagfelvételi kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a belépni kívánó személy tagfelvétele esetén a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és vállalja a szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni és – a befektető tag kivételével - személyes közreműködést. A belépési kérelemben a belépni kívánó személynek egy részjegy összegének megfelelő vagyoni hozzájárulás teljesítésére, befektető tag esetében egy befektetői részjegy összegének megfelelő vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelezettséget kell vállalnia.
(4) A tagfelvételről az alapszabályban meghatározottak szerint a közgyűlés vagy az igazgatóság dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. A döntésről a belépni kívánó személyt írásban értesíteni és – ha a kérelem felől nem a közgyűlés döntött - a közgyűlést tájékoztatni kell.
(5) A tagsági viszony - eltérő megállapodás hiányában - a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a szövetkezet részére befizette, illetőleg a nem pénzben meghatározott szolgáltatást teljesítette.
(6) A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen – ha azt nem a közgyűlés hozta – a közgyűléshez lehet fordulni, amely a döntést a soron következő ülésén vizsgálja felül. A közgyűlés döntését keresettel a bíróságnál megtámadni nem lehet.
3:277. § A befektető tag
(1) Ha az alapszabály lehetővé teszi, tag lehet olyan természetes személy is, aki a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködésre nem kötelezett és a szövetkezet céljainak megvalósításában befektetői részjegy összegének teljesítésével vesz részt (befektető tag). Befektető tag jogi személy is lehet.
(2) A befektető tag tagsági viszonyára a tagsági viszonyra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) befektetési részjegy összege szolgáltatásának feltételeire valamint a befektető tagsági viszony megszűnése esetén az elszámolás időpontjára és módjára vonatkozóan a szövetkezetnek a befektető taggal megállapodást kell kötnie;
b) a befektető tag pénzbeli hozzájárulás esetén a teljes összegét köteles az alapításkor, illetve a belépéskor befizetni;
3:278. § A tagnyilvántartás
(1) A szövetkezet a tagokról (befektető tagokról), valamint a tagi és a befektetői részjegyekről nyilvántartást köteles vezetni,
(2) A tagnyilvántartásban fel kell tüntetni:
a) valamennyi tag és befektető tag nevét, illetve cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, természetes személy tag esetében az anyja nevét, születési helyét és időpontját;
b) a tag, illetve a befektető tag részjegyének, illetve befektetői részjegyének összegét;
c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
(3) A tagnyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére, valamint a vagyoni hozzájárulásra vonatkozó adatokat.
(4) A tagnyilvántartás adataiban bekövetkező változások átvezetéséről az igazgatóság elnöke, illetve az ügyvezető elnök köteles gondoskodni.
(5) A tagnyilvántartást érdekeltsége igazolásával bárki megtekintheti. A szövetkezetnek a tagja, befektető tagja, a tagok örököse, illetve jogutódja részére a nyilvántartás rá vonatkozó adatairól ez irányú kérelemre tanúsítványt kell adnia.
3:279. § A tagok jogai és kötelezettségei
(1) A tag alapvető joga, hogy
a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának, illetve egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből;
b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit;
c) tanácskozási, javaslattételi és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen;
d) tisztséget viseljen a szövetkezetben;
e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről.
(2) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.
(3) A tagok jogait és kötelességeit az alapszabály szabályozza. A tag személyes közreműködésének módját az igazgatósággal kötött tagsági megállapodás határozza meg.
(4) A tag a közgyűlésen képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet a tag képviselője az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a szövetkezet könyvvizsgálója. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
(5) Az alapszabály határozza meg az egy képviselő által képviselhető tagok számát, azonban az nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10%-át.
3:280. § A tagsági viszony megszűnésének esetei
A tagsági viszony megszűnik, ha
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette;
c) a tag meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik;
d) a szövetkezet a tagot kizárja;
e) a szövetkezet gazdasági tárasággá alakul át,
f) a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
3:281. § Kilépés, kizárás
(1) A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági jogviszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie, azonban ez az időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál.
(2) A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki
a) felróható módon a szövetkezet lényeges érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy
b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére sem tesz eleget.
(3) Az igazgatóság kizárást tárgyaló ülésére az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg.
(4) A kizárásról hozott határozat ellen a tag a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat, e napirend tárgyalása során azonban nem gyakorolhatja a szavazati jogát. A tag a közgyűlés kizárásról hozott vagy a kizárást jóváhagyó határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti a 3:35. § szabályai szerint.
3:282. § A taggal és a befektető taggal való elszámolás
(1) A tagsági viszony megszűnése esetén a tagot, örökösét vagy jogutódját a részjegy, illetőleg a tagi befektetői részjegy összege illeti meg. A részjegy, illetőleg befektetői részjegy elszámolására – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a tagsági viszony megszűnését követő számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított harminc napon belül kerül sor.
(2) A befektetői tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt befektető taggal, illetve örökösével vagy jogutódjával az elszámolásra a jogviszony megszűnését követően a befektető tag és a szövetkezet által kötött megállapodásban foglalt időpontban és módon kerül sor, de a kifizetés időpontja nem lehet hosszabb a tagsági viszony megszűnésétől számított öt évnél.
(3) A tag, illetve befektető tag örököse vagy jogutódja az e törvényben meghatározottak szerint kérheti a taggá, illetve befektető taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni.
3:283. § A használatba adott vagyontárgy kiadása
(1) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag által - nem pénzben meghatározott szolgáltatásként - a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag, illetőleg tagsági viszonyt nem létesítő örököse vagy jogutódja részére ki kell adni, amennyiben a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az elszámolás 3:282. §-ban meghatározottak szerinti időpontjával egyidejűleg kerül sor, ha a felek közös megegyezéssel ettől nem térnek el.
(2) Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles.
(3) A vagyontárgynak a tagsági viszony megszűnése utáni használata esetén, a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetőleg tagsági jogviszonyt nem létesítő örököse vagy jogutódja részére díjat kell fizetni. A használati díj összegét a felek megállapodása határozza meg.
V. Cím
Vagyoni viszonyok a szövetkezetben
3:284. § A tag vagyoni hozzájárulása
(1) A szövetkezet létrehozásához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A vagyoni hozzájárulás pénz vagy nem pénzben meghatározott szolgáltatás egyaránt lehet.
(2) A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását a részjegy, a befektetői részjegy, továbbá a más vagyoni hozzájárulás jeleníti meg. A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező.
(3) A részjegy, illetve a befektetői részjegy összege fejében szolgáltatott vagyoni hozzájárulás – ha törvény, az alapszabály, illetve a taggal kötött megállapodás másként nem rendelkezik – a szövetkezet tulajdonába megy át.
(4) A részjegy és a befektetői részjegy a szövetkezet adózott eredményének felosztani rendelt részéből azok összege arányában való részesedésre jogosít, veszteség esetén annak fedezetéül ugyanilyen arányban felhasználható.
(5) A részjegy és a befektetői részjegy másra nem ruházható át, nem terhelhető meg, és bírósági végrehajtás alá sem vonható.
(6) A tag részjegy fejében szolgáltatott vagyoni hozzájárulását tagsági viszonyának fennállása alatt nem követelheti vissza, azonban a befektetői részjegy fejében teljesített vagyoni hozzájárulás, ha az alapszabály, illetve a szövetkezetnek a taggal kötött megállapodása így rendelkezik, a tagsági viszony fennállása alatt is visszaszolgáltatható.
3:285 .§ A részjegy és a befektetői részjegy
(1) Az alapításakor, illetve a belépéskor minden szövetkezeti tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott összegű egy részjegyet kell vállania. A részjegyek – a befektetői részjegyek kivételével – csak azonos összegűek lehethetnek.
(2) A szövetkezeti tagsági viszonyt tag esetében a részjegy, befektetői tag esetében a befektetői részjegy tanúsítja.
(3) Befektetői részjegy jegyzésére tag és a befektető tag egyaránt jogosult.
(4) A részjegyen, illetve a befektetői részjegyen fel kell tüntetni:
a) a szövetkezet cégnevét, székhelyét;
b) a tag, illetve a befektető tag nevét, illetve cégnevét, anyja nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét, illetve székhelyét;
c) a tag, illetve a befektető tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét;
d) a részjegy, illetve a befektetői részjegy kiállításának időpontját és a kiállítására jogosult személy aláírását.
3:286. § Részjegyen kívüli vagyoni hozzájárulás
(1) Az alapszabály, továbbá a közgyűlés határozatai alapján a szövetkezet tagja a részjegy, illetve a befektetői részjegy összegének szolgáltatásán felül többlet vagyoni hozzájárulást is teljesíthet, illetve ha az alapszabályban meghatározott kötelező vagyoni hozzájárulását már teljesítette, a szövetkezetnek – kamatmentesen vagy kamat ellenében – kölcsönt (tagi kölcsön) nyújthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyoni hozzájárulás teljesítésének feltételeit, felhasználásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó díjazás, illetve kamat mértékét – az alapszabályban, továbbá a közgyűlés határozataiban meg nem határozott részletek tekintetében – a szövetkezet és a tag közötti megállapodás határozza meg. A megállapodást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(3) A szövetkezet számára nyújtott tagi kölcsönt csak a szövetkezet céljainak megvalósítására szabad felhasználni. A tagi kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg az alapszabályban meghatározott mértéket.
3:287. § A pótbefizetés
(1) Az alapszabály feljogosíthatja a közgyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő. Az alapszabályban meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, melynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés előírásának gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendelését szóló közgyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag részjegyének összegét nem növeli.
(2) A pótbefizetési kötelezettséget – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a részjegyek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A befektető tag pótbefizetésre nem kötelezhető.
(3) A pótbefizetés a szövetkezet lekötött tartalékát növeli. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni.
3:288. § A szövetkezet és a tag együttműködése, támogatások formái
(1) A szövetkezet és a tag együttműködését a szövetkezet céljaihoz igazodóan alapszabályban kell részletesen meghatározni. Az együttműködés megvalósulhat különösen
a) a tagok beszerzéseinek, termékeik feldolgozásának, értékesítésének lebonyolításában;
b) a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítésében és vásárlási visszatérítés nyújtásában;
c) közös gazdálkodásban;
d) a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociálisan hátrányos helyzetük egyéb módon való javításában;
e) a gazdasági, kulturális, oktatási és társadalmi együttműködés konkrét módjához igazodó egyéb formában.
(2) A szövetkezeti kölcsönös segítségnyújtás elvének megfelelően a szövetkezet az alapszabályban meghatározott módon és feltételek szerint tagjait és arra rászoruló hozzátartozóit, valamint munkavállalóit különféle anyagi segítségben, juttatásban, támogatásban és szolgáltatásban részesítheti.
(3) A juttatások és támogatások lehetnek különösen a
a) szociális juttatások, így különösen szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás, szociális gondozás biztosítása;
b) oktatási támogatások, így különösen képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása;
c) kulturális támogatások, így különösen amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel segítése;
d) közművelődési tevékenység támogatása, így különösen ismeretterjesztő előadások és kiadványok szakmai célú rendezvényeken való részvétel segítése;
e) sporttevékenység támogatása, így különösen amatőr és tömegsport rendezvények támogatása;
(4) A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képezhet juttatások és támogatások, valamint az azokat terhelő adók és járulékok fedezete céljára.
3:289. § Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben
(1) A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg. A személyes közreműködés történhet – a szövetkezet tevékenységéhez igazodóan – termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel.
(2) Az alapszabály a személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettséget is előírhat. Ennek alapján a tag és a szövetkezet egymással munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt.
(3) A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése - a tag halálától eltekintve - a munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs kihatással. Az alapszabály, illetve a szerződő felek azonban ettől eltérően is rendelkezhetnek.
3:290. § A szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása
(1) A közgyűlés - az igazgatóságnak a felügyelő bizottság véleményezésével előterjesztett javaslata alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló ismeretében - dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról.
(2) A közgyűlés meghatározza, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredmény mekkora
a) része jár a befektetői részjegyek után;
b) hányadát osztja szét a tagok között a szövetkezettel való együttműködésük arányában;
c) hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba;
d) hányadát osztja szét a tagok között a részjegyeik arányában;
e) hányadát fordítja egyéb célra.
VI. Cím
A szövetkezet vagyona és gazdálkodása
3:291. § A szövetkezet vagyona
(1) A szövetkezet vagyona a szövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja a jegyzett tőkét, a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot - ezen belül a közösségi alapot-, az értékelési tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét.
(2) A szövetkezet jegyzett tőkéje a tagok, illetve a befektető tagok részjegyei összegeinek összessége.
(3) A részjegytőke alapításkori értékét az alapszabály határozza meg.
3:292. § A közösségi alap
(1) A szövetkezet közgyűlése a jegyzett tőkén felüli vagyon egy részét közösségi alapba helyezheti. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve. A közösségi alap tárgyévi adózott eredményből történő képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel történik.
(2)A közösségi alap felhasználására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben annak terhére juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. Az így teljesített juttatások és támogatások, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni.
(3) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése, átalakulása, egyesülése, illetve szétválása esetén rendelkezni kell a közösségi alap szövetkezeti célú felhasználásának módjáról. A szövetkezeti célú felhasználás történhet a közösségi alap szövetkezet, szövetkezeti szövetség, alapítvány, egyesület vagy az átalakulással újonnan létrehozott gazdasági társaság részére történő átadással. Az átadott közösségi alapot az átvevő köteles elkülönítetve kezelni, és azt szövetkezeti célra felhasználni.
3:293. § A szövetkezet gazdasági tevékenysége
(1) A szövetkezet a tulajdonában álló és a tagok által használatba adott vagyoni eszközökkel gazdálkodik.
(2) Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetőleg tagja lehet, amelyben a felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét.
(3) A szövetkezet kötelezettségeiért vagyonával felel. A szövetkezeti tagok a szövetkezet tartozásaiért nem felelnek.
VII. Cím
A szövetkezet önkormányzati szervei
I. Fejezet
Közgyűlés, részközgyűlés, küldöttgyűlés
3:294. § A közgyűlés hatásköre
(1) A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az igazgatóság (a szövetkezet) elnökének és tagjainak vagy ügyvezető elnökének, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak vagy a felügyelőbizottság feladatainak ellátására kijelölt tag megválasztása, visszahívása, megbízatásuk időtartamának, valamint díjazásuk megállapítása;
c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának és megbízása időtartamának megállapítása,
d) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról;
e) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alapba történő helyezése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának szabályairól;
f) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagot kizáró határozat felülvizsgálata;
g) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindításáról;
h) döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről;
i) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről;
j) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról;
k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról;
l) döntés befektető tagok felvételéről;
m) döntés pótbefizetés elrendeléséről;
n) mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(3) Ha a szövetkezetnél küldöttgyűlés is működik, az alapszabály a (2) bekezdés i) és k), pontjaiban megjelölt ügyek kivételével minden más ügy eldöntését a küldöttgyűlés hatáskörébe utalhatja.
(4) Az alapszabály, illetve annak felhatalmazása alapján a közgyűlés az e fejezetben megjelölt önkormányzati szerveken túlmenően más szervek, így bizottság, tanácsadó testület létrehozását is előírhatja, de ezek működése nem érintheti az említett testületek hatáskörét és felelősségét.
3:295. § A közgyűlés összehívása
(1) A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (továbbiakban: rendes közgyűlés). Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (továbbiakban: rendkívüli közgyűlés), ha
a) olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna;
b) a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza.
(2) A közgyűlést - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatóság hívja össze.A közgyűlést, illetve a rendkívüli közgyűlést - a napirend közlésével - a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal, írásban kell összehívni. Ha az alapszabály lehetővé teszi, a közgyűlést hirdetményi úton is össze lehet hívni, meghatározva a hirdetmény közzétételének helyét és idejét, valamint azt, hogy a meghívó mellékleteit jol és mikor lehet megtekinteni.
(3) A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét;
b) a közgyűlés időpontját és helyét;
c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d) a közgyűlés tételes napirendjét;
e) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;
f) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját.
(4) A tagok legalább öt százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell tűzni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni. A közzétett, illetőleg kiegészített napirenden nem szereplő ügyekben - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a közgyűlés nem hozhat döntést, kivéve, ha a közgyűlésen valamennyi szövetkezeti tag jelen van és egyhangúlag ehhez hozzájárul.
(5) A közgyűlésre a tagokon kívül meg kell hívni a felügyelő bizottság elnökét és tagjait, illetve a felügyelő bizottság feladatainak ellátására kijelölt tagot, továbbá a szövetkezet könyvvizsgálóját, valamint a szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek érdekképviseleti szervezeteinek képviselőit is, akik tanácskozási joggal részt vehetnek az ülésen.
3:296. § A közgyűlés ülésének lebonyolítása
(1) A közgyűlést, illetve küldöttgyűlését - ha az alapszabály vagy az igazgatóság eltérő helyet nem állapít meg - a szövetkezet székhelyén kell megtartani.
(2) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot, de nem dönthet a 28. § (2) bekezdése a), i),j), k) és l) pontjaiban foglalt kérdésekről.
(3) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy az egyes napirendre vett kérdésekben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott újabb közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.
3:297. § A közgyűlés határozathozatala
(1) A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását még nem teljesítette.
(2) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság elnöke és tagjai megválasztására és visszahívására vonatkozó határozatokról azonban – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - titkos szavazással dönt.
(3) A közgyűlés a határozatait - ha e törvény vagy az alapszabály ettől magasabb arányú szótöbbséget, illetve egyhangúságot nem ír elő - a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A tagok háromnegyedének szavazata szükséges a 28. § (2) bekezdésének i, j, k), l), m), n) pontjaiban meghatározott ügyekben.
3:298. § Írásbeli szavazás
(1) Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok - közgyűlés összehívása nélkül - írásban szavazzanak. Ebben az esetben az alapszabályban kell meghatározni az írásbeli szavazás eljárási szabályait, ideértve azt a módot is, ahogyan a tagok a döntésről tájékoztatást kapnak.
(2) Nem lehet írásban szavazni a 28. § (2) bekezdése a), b), i), j), k), l), m) és n) pontjaiban meghatározott kérdésekben.
3:299. § A közgyűlési jegyzőkönyv
(1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a közgyűlés megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tag nevét;
b) a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
c) a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
d) a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat;
e) a közgyűlés által elutasított javaslatokat, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;
f) azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek a jegyzőkönyvbe vételét kérték.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.
(3) A jegyzőkönyvet az alapszabályban meghatározott módon megválasztott levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítője írja alá.
(4) A közgyűlés jegyzőkönyvébe bármely tag betekinthet és a jegyzőkönyv másolatának a kiadását is kérheti az igazgatóságtól.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a részközgyűlésre, illetőleg a küldöttgyűlésre is megfelelően alkalmazni kell.
3:300. § A részközgyűlés
(1) Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását is előírhatja, ha a szövetkezeti tagok száma a háromszáz főt meghaladja, vagy a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más, az alapszabályban meghatározott szempont ezt indokolja. A részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az alapszabályban kell megállapítani.
(2) A különböző helyre és időpontra is összehívható részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg a közgyűlés döntéseit. Az így meghozott határozatokat a tagokkal - az összesítést követő 15 napon belül - az alapszabályban meghatározott módon közölni kell.
(3) A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy írásbeli szavazás (32. §) nem alkalmazható.
3:301. § A küldöttgyűlés
(1) Ha a szövetkezet tagjainak száma a háromszáz főt meghaladja, az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben az alapszabály meghatározza a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát, annak figyelembevételével, hogy a küldöttek létszáma ötvennél kevesebb nem lehet.
(2) Amennyiben az alapszabály részközgyűlések tartásáról rendelkezik a küldöttgyűlés küldötteit a részközgyűléseken részt vevő tagok választják.
(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely – küldöttnek nem választott – más tagja is részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy:
a) a határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges;
b) az írásbeli szavazás nem alkalmazható;
c) határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amelyen a határozatképesség megállapításánál az a) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Ahol e törvény közgyűlésről rendelkezik, eltérő rendelkezése hiányában közgyűlésen a küldöttgyűlést is érteni kell.
II. Fejezet
Ügyvezetés
3:302. § Az igazgatóság működése
(1) A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Az igazgatóság elnöke egyben a szövetkezet elnöke is.
(2) Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.
(3) Az igazgatóság elnökével és tagjaival, illetve az ügyvezető elnökkel szemben –tisztségük munkaviszonyban történő munkaviszonyban történő ellátása esetén - a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.
(4) Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább két fő jelen van. Határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg, egyébként ügyrendjét maga állapítja meg.
3:303. § Az igazgatóság hatásköre
(1) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés hatáskörébe.
(2) Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.
(3) Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek és a felügyelő bizottságnak beszámolni.
3:304. § A szövetkezet vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok
(1) A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőlve az ügyvezető elnök.
(2) A szövetkezet vezető tisztségviselőire a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A szövetkezet vezető tisztségviselőire 3:48.§ (2)-(3) bekezdéseinek rendelkezései nem alkalmazhatóak.
b) Nem lehet vezető tisztségviselő – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - aki nem tagja a szövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy tag képviselője, valamint aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.
c) A vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani.
d) Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony a tagsági viszony megszűnésével is, kivéve, ha e tisztség ellátásához a (3) bekezdésben foglaltak alapján tagsági viszony nem szükséges.
3:305. § A szövetkezet képviselete
(1) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, illetve az ügyvezető elnök, valamint az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt.
(2) Az igazgatóság elnökének, illetve ügyvezető elnökének és az igazgatóság közgyűlés által kijelölt tagjának cégjegyzési joga önálló, az igazgatósági többi tagjának, valamint az igazgatóság által erre felhatalmazott munkavállalók cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges.
(3) Az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés határozata korlátozhatja az igazgatóság képviseleti jogát, a korlátozás harmadik személyekkel szemben nem hatályos.
III. Fejezet
Az ügyvezetés ellenőrzése
3:306. § A felügyelőbizottság
(1) A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelőbizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott időre, de legfeljebb öt évre választja meg.
(2) Húsz főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél az alapszabály lehetővé teheti, hogy felügyelőbizottság helyett a szövetkezet egyik tagja lássa el a felügyelőbizottság feladatait.
(3) A szövetkezet felügyelőbizottságára a gazdasági társaságok felügyelőbizottságára vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) szövetkezet esetében a 3:59.§ az ügydöntő felügyelőbizottságra, a 3:60.§ a munkavállalói részvételre, a 3:61.§ a munkavállalói küldöttek jogosultságaira, 3:62.§ a munkavállalói részvétel különleges formáira vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazhatóak;
b) a szövetkezettel munkaviszonyban álló tag is megválasztható a felügyelőbizottság elnökévé és tagjává, illetve kijelölhető a felügyelőbizottság feladatainak ellátására;
b) a felügyelőbizottság javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására;
d) A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.
e) A szövetkezet közgyűlése a felügyelőbizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül köteles határozni, illetve állást foglalni.
3:307. § A szövetkezeti könyvvizsgáló
A szövetkezet közgyűlése - ha a számviteli törvény szerint könyvvizsgáló alkalmazása kötelező vagy az alapszabály előírja - határozott időre, de legfeljebb öt évre könyvvizsgálót választ, és megállapítja a könyvvizsgáló díjazását.
VIII. Cím
A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése
3:308. § A jogutód nélküli megszűnés esetei
(1) A szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg a cégjegyzékből való törléssel, ha
a) az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt;
b) a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli megszűnését;
c) tagjainak száma az e törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem vesznek fel megfelelő számú új tagot;
d) ha a bíróság felszámolási eljárás befejezése után megszünteti;
e) ha a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
f) ha törvény így rendelkezik.
(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetében – a felszámolástól, illetve törvényben meghatározott más kivételtől eltekintve - ………… törvényben meghatározott végelszámolási eljárást kell lefolytatni.
3:309. § A jogutód nélküli megszűnés utáni vagyon felosztása
(1) A felszámolási eljárás, illetőleg a végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok, illetve a befektető tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani és részükre kifizetni.
(2) A szövetkezet megszűnése után a szövetkezetet terhelő kötelezettségekért a tag, illetve a befektető tag felelőssége a szövetkezet megszűnésekor a részére felosztott vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn. Ez a követelés a szövetkezet cégjegyzékből való törlésétől számított öt éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a szövetkezet volt tagjaival, illetve befektető tagjaival szemben.
Megjegyzések a szövetkezetről szóló tervezethez
3:267. §-hoz: A tisztán jogi személyekből álló álszövetkezet nem szövetkezet. A tervezet ezért fenntartja a 2006. évi X. törvényből a jogi személyekre, illetve a befektető tagokra vonatkozó korlátozásokat.
A tervezet a Gt. általános részét – az egyesülésnél is alkalmazott technikával – a szövetkezeteknél is mögöttes jogterületté teszi.
3:268 §-hoz: Mivel egy Ptk.-ban nem lehet iskolaszövetkezeti §-okat csinálni, a szociális, illetve iskolaszövetkezet eltéréseire külön törvényt kell készíteni.
3:270. §-hoz: Fenntartottuk a 7 tag minimumot, és megtoldottuk azzal, hogy a hétből ötnek természetes személynek kell lennie. A szövetkezet legyen szövetkezet és ne kft.
3:273-274. §-hoz: Ne kelljen a tagok aláírása, és a vezető tisztségviselők adatai is a jegyzőkönyvben legyenek, ugyanis van ügyvédi ellenjegyzés.
3:276. §-hoz: Rendezni kell, hogy a közgyűlés tagfelvételt elutasító határozatával szemben van-e bírói út. Negatívan rendeztük.
3:277. §-hoz: Jogi személy tagként és befektető tagként egyaránt beléphet a szövetkezetbe. A befektető taggal kötött „megállapodás” jogi természetét tekintve polgári jogi szerződés.
3:279. §-hoz: A személyes közreműködésről kötött „megállapodással’ ugyanaz a probléma, mint a befektető taggal kötött megállapodással. Szerintünk polgári jogi szerződés, de ezt a szövetkezeti jogász kollégák vitatják.
3:281. §-hoz: A szövetkezetből való kizárás fordítva van szabályozva, mint a társaságoknál. Ezért a bírói útnál a 3:35. § szabályait kellett felhívno és nem a 3:36. §-t.
3:284. §-hoz: A részjegyet a szövetkezeti kollégák javaslatára átruházhatatlanná teszi a tervezet. Így nem értékpapír, de nem is átruházható vagyoni jog, hanem lényegében egyszerű tanúsítvány.
3:308. §-hoz: Mivel a szövetkezeti kollégák nem kértek eltérést, a társaságok közös szabályai vonatkoznak a szövetkezet átalakulására, egyesülésére, szétválására.
3:309 §-hoz: Az 1992-es szövetkezeti törvényből származó problémák kezelése – látható, hogy ez nagyon fontos a szövetkezeti jogászoknak – nem a Ptk. kérdése. A rendezés szükségességére fel kell hívni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium figyelmét, tudniillik ma a szövetkezeteknél jelentős mértékű, nem tagokat illető ún. befektetői részjegy is van, amelyet az új Ptk. nem ismer.
Szövetkezeti év konferencia sorozat 
Facebook
IWIW
Twitter
Google Buzz
Digg
del.icio.us
Szigeti Gábor javaslata
Beküldő: Enel. Beküldés időpontja: v, 03/27/2011 - 18:40.Tisztelt Lista,
Hangya Szövetkezetek javaslatai a szövetkezeti törvényhez
Beküldő: Enel. Beküldés időpontja: szo, 03/26/2011 - 21:19.Farkas Tamás Országos Szövetkezeti Tanács előkészítő anyag
Beküldő: Enel. Beküldés időpontja: szo, 03/26/2011 - 18:51.Kedves Kollegák!
elnök
Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT)
OSZT szövetkezeti tv. terve
Beküldő: Enel. Beküldés időpontja: szo, 03/26/2011 - 18:55.III. Rész