Állásfoglalás az EU szociális gazdaság fejlesztésére adott forrásainak Magyarországi felhasználásáról

Előzmények, tényadatok

A szociális szövetkezetek 2006 óta hozhatók létre és a támogatásuk 2008-ban indult az OFA keretében, ahol 945 millió forint került kiosztásra 36 szövetkezet megalakulásához és kb. 200 millió forint az OFA Program Iroda működtetésére.

Az Európai Unió 2006-2013 támogatási időszakában a TÁMOP pályázat keretében
-   az OFA kb. 1 milliárd forint támogatást kapott az OFA Program Iroda és a megyei hálózat működtetésére;
-   a 2010-es pályázati kiírásnál 2,3 milliárd forint támogatást kapott 57 szociális szövetkezet, ekkor a szociális szövetkezetek száma 290 volt;
-   a 2013-as pályázati kiírásnál 8 milliárd forint támogatást kapott 180 szövetkezet, amikor a szociális szövetkezetek száma 1500 körül volt.
-   2013-ban az "Híd a munka világába" Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet (Farkas Flórián FIDESZ-es képviselő vezetésével) egyedüliként 5 milliárd forintot kapott a működésére.
-   2014-ben az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet közbeszerzésen egyetlenként 3 milliárd forintot nyert a TÁMOP-os szociális gazdaság forrásból, 2600 ember közfoglalkoztatására. Az ESZOSZ vezető képviselője Dr. Bada János, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsban kormányzati informatikával foglalkozó ügyvéd.
-   Start minta munkaprogramból alakult szociális szövetkezetek száma 113 és a számukra biztosított forrás 2,3 milliárd forint.
-   OFA „sui generis” tagi munkában foglalkoztatás támogatása 960 millió forint, amely keretében 48 szövetkezet kapott támogatást.
-   2015 júniusában 2656 a szociális szövetkezetek száma.

Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének (SzOSzöv) állásfoglalása

A SzOSzöv aggasztónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Unió adófizetőinek pénze a 2006-2013 támogatási időszakban csak 50 százalékban fordítódnak az EU által meghatározott szociális gazdaság fejlesztésére, azaz olyan helyi kötődéssel rendelkező, demokratikusan működő közösségi vállalkozások/szövetkezetek támogatására, amelyek képesek integrálni a munkaerőpiacra és a helyi közösségbe a tartós munkanélkülieket, továbbá tevékenységükben egyszerre valósítanak meg gazdasági és befogadó társadalmi célokat.

A SzOSzöv elhibázottnak tartja, hogy tendenciájában a helyi közösségi vállalkozások/szövetkezetek helyett, „mega szövetkezetek” és a közfoglalkoztatás finanszírozása irányába mozdul el a kormányzati támogatáspolitika. Ezek a „mega szövetkezetek” alkalmatlanok a szociális gazdaság céljainak megfelelő foglalkoztatás biztosítására. A közfoglalkoztatás ellentmond minden szociális gazdasági értéknek. A méltósággal és tulajdonosi szemlélettel szemben az alattvalói és függőségi magatartást erősíti, a klientúra építés eszköze; a helyi társadalmi integráció és jövő építés helyett konzerválja a szegénységet, a kirekesztettséget és elveszi a jobb jövő lehetőségét a munkanélküli emberektől. Ellentmond a fenntarthatóság (életminőség javítása, anyagi jólét, környezet minőségi javítása, demokratikus jogok érvényesülése, erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz, intézményekhez való hozzáférés, testi, lelki egészség, szabadidő, biztonság) céljainak.

A SzOSzöv álláspontja szerint a „sui generis” tagi munkavégzés adó és járulékkedvezménye elhibázott konstrukció, miután arra ösztönzi a szövetkezeteket, hogy „munkanélküli státuszban” tartsák az ebben a formában foglalkoztatottakat. Káros következményként forprofit társaságok alakulnak át szociális szövetkezetté a kedvezmény igénybe vétele miatt és a munkatörvénykönyv szerinti foglalkoztatásból vezetnek át embereket a szociális ellátás foglalkoztatási formájába. Fontos lenne, hogy az állam adó- és járulékkedvezményekkel támogassa a közösségi vállalkozásokat és szociális szövetkezeteket. Ennek formája lehetne egy olyan minősítő rendszer működtetése, amely azonosítani tudná a közösségi vállalkozás vagy szociális szövetkezet tevékenységének társadalmi hasznosságát és gazdasági fenntarthatóságát és ezen minősített szervezetek juthatnának hozzá az adó- és járulékkedvezményhez. Ezzel valóban támogatni lehetne, hogy a mai 4 százalékos szintről az EU-ban átlagosan 10 százalékon működő szociális gazdasági szektor fejlődjön Magyarországon és elérje az EU-ban érvényesülő átlagos értéket.

A SzOSzöv a „munka társadalma” félreértelmezésének tartja a kormányzat részéről a közfoglalkoztatás erőltetését. Valóban fontos a pénz logikája helyett a munka logikájára építeni a társadalom foglalkoztatáspolitikáját úgy, hogy a társadalmi szolidaritás szempontjából fontos értékek mentén szülessenek a foglalkoztatáspolitikai döntések és működjenek a szociálpolitikai rendszerek, hiszen ez felel meg az EU-ban használt szociális gazdaság értelmezésnek. Ebből következik, hogy jövedelemgaranciát kellene biztosítani - alapvetően minimálbért a közfoglalkoztatottaknak is -, illetve eszköz lehet a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, hogy olyan társadalmi szükségletek is kielégíthetők legyenek, amelyek piaci alapon nem működnek, de társadalmi igényként jelen vannak (idősek, gyerekek, fogyatékkal élők, kisebbségi csoportok számára szolgáltatások). További feltétel, hogy az „eldologiasított munkaerőt” ki kellene szabadítani a gazdasági értelmezési keretből és olyan társadalmi/közösségi igényekre választ adó munkát biztosítani, ahol mindenki megtalálhatja a személyiségének, készségeinek megfelelő munkát és az örömteli kibontakozás lehetőségét.

A fenti célokat a szociális gazdaságban, közösségi vállalkozás/szövetkezet keretében végzett társadalmilag hasznos munka biztosítja.

Felszólítjuk a kormányt, hogy térjen vissza az Európai Unió által megcélzott szociális gazdaság felfogáshoz és az annak megfelelő helyi közösségi szinten működő közösségi vállalkozások/szociális szövetkezetek támogatásához. A SzOSzöv szívesen felajánlja szakértelmét egy működő szociális gazdaság kialakításában.

2015. augusztus 3.