Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

Rövid összefoglaló a szociális szövetkezetek nyugati előzményeiről, alapvető jellemzőiről és magyarországi szerepéről.

Mi a szociális szövetkezet?

Igyekszem tömören összefoglalni, hogy mi a szociális szövetkezet. Onnan kell indulni, hogy a szövetkezet - a kölcsönös, szolidáris együttműködés kerete - tulajdonképpen válasz a piacgazdaság (negatív) jellemzőire.

A szövetkezés célja

A szociális gazdaság, amely magába foglalja a szövetkezeteket, a kölcsönös segélyező egyesületeket, a társulásokat és az alapítványokat, azonos értékeket képviselnek. Az egyéni érdekkel szemben a közösségi érdeket hangsúlyozzák. Az alá-felé rendeltséggel szemben, a demokratikus, egyenrangú kapcsolatokat. A piac globális hatásával szemben, a helyi közösségek fenntarthatóságát tartják értéknek. Az egyénnek, az uniformizációval szemben, az egyéni kibontakozás lehetőségét adják. A rejtett társadalmi kirekesztésre a helyi/kisközösségi befogadó és integráló társadalom működtetésével válaszolnak. A szociális gazdaság szereplői a tevékenységüket az emberek közötti szolidaritásra építik, fontosnak tartják az alakító, állampolgári magatartás megvalósítását munkájukban, és a napi működésben a demokratikus eljárások szerint döntenek. Olyan közös érdekeltségű tevékenységet folytatnak, amely biztonságos megélhetést, jó minőségű egyéni, családi és közösségi életformát tesz elérhetővé tagjai számára. A szociális gazdaság fenti értékek szerinti gyakorlata hozzájárul a helyi fejlődéshez, az összetartó közösségi, és társadalmi működéshez, a társadalmi és gazdasági stabilizációhoz, a sokszínű foglalkoztatás megvalósításához, védelmet ad a kirekesztéssel szemben, és egy formája a szegénység elleni küzdelemnek. A szociális gazdaság egyik működési formája a szövetkezeti munkamód, amelyet 1995-ben Manchesterben így határoztak meg: „A szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonuk és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák”.

A szociális szövetkezet jellemzői

A szociális szövetkezetek alapvető jellemzői a következők: A tagok - akik csak természetes személyek lehetnek - meghatározzák, hogy milyen értékű részjeggyel alapítják meg a nyitott tagságú szövetkezetet, tehát ha valaki elfogadja az alapszabályt, akkor bárki, megkülönböztetés nélkül, beléphet a szövetkezetbe. A szociális szövetkezet a változó tőke elve szerint működik, ami azt jelenti, hogy változik a tagok be- és kilépésével a tőke nagysága. A szociális szövetkezet célja a tagjai gazdasági, kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi szükségleteinek kielégítése, valamint munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése. A tagoknak kötelező a személyes közreműködés a szociális szövetkezet tevékenységében. A szociális szövetkezetben lehet tevékenységet végezni tagként, alkalmazottként, vagy vállalkozási/megbízási szerződéssel. A szövetkezet közösségi alapot képez, amiből a tagok és családtagjaik számára nyújt kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi támogatást.

Szövetkezeti érdekképviselet

A szociális szövetkezetek szövetségének létrehozását az indokolta, hogy a szövetkezetekre vonatkozó törvényi keretek az európai szabályozással összhangban vannak, de a gazdasági és adószabályok sok ellentmondást tartalmaznak, amiért szükséges a szociális szövetkezetek hatékony érdekvédelmét elindítani. Ugyanakkor az is szükségessé tette a szövetség kialakítását, hogy közel száz bejegyzett szociális szövetkezet van, és várhatóan az elkövetkező években háromszorosára emelkedik a számuk. A szövetkezetek igénylik az érdekképviselet mellett, a szakmai támogatást, a gazdasági együttműködések kialakítását, szervezését, a tudásbázisuk bővítését.

A Mondragon példája

A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége a spanyol (baszk) Mondragon - munka alapú – Szövetkezetet, és az olasz szociális szövetkezeti – a társadalom által kirekesztett célcsoportok számára szociális szolgáltatásokat nyújtó – mozgalmat is követendő mintának tartja.

A Mondragon Szövetkezetet 1943-ban alapította José María Arizmendiarrieta atya. Ő egy Szakiskolát (Mondragon Eskola Politeknikoa) hozott létre, amelyet demokratikusan adminisztráltak, nyitott volt valamennyi diák számára. Ez az iskola, mint valamennyi dokumentum hangsúlyozza, fejlesztési alapja volt a későbbi Szövetkezeti Rendszer létrejöttének. 1956-ban, öt egykori diákkal létrehozták a Szövetkezet első láncszemét az Ulgor nevű formációt, amely elsősorban gyufagyár és olajtüzeléssel működő konyhai berendezéseket gyártott. Ebből lett később a FAGOR Elektrodomesticos, ami a diktatúrában is fejlődött, egészen addig a pontig, amíg a Franco-éra kitalálta, s ezt a munkaügyi miniszter rendeletbe is iktatta, hogy a kooperatív tagokat kizárja az általános társadalombiztosítási rendszerből. Erre válaszul, 1958-ban a tagok létrehozták a saját biztosító egyesületet, a mai Lagun-Aro csoportot, ami nem más, mint egy önkéntes előtakarékossági-biztosítási forma, a szövetkezeti tagok számára. Emellett 1959-től létrejött a helyi saját bank, a Caja Laboral Popular, helyi kezdeményezésből, munkaügyi céllal. Amely alaptőkéjét egyrészt a tagok, a különböző kooperatív szervezetek – Fagor pl.,- adták össze. Cserébe, mindig ez a bank nyújtja a következő évtizedekben a vállalkozások hiteleit, sőt, kezeli az egy évvel korábban elindított elő takarékossági biztosítási rendszer alapjait (ld. Lagun-Aro). A 60-as években robbanásszerű fejlődés látható, új tagokkal, vállalkozásokkal. Ráadásul létrehoznak egy külön kutatói-fejlesztői bázist, az említett szövetkezeti vállalkozások számára (IKERLAN fejlesztési és kutatási központ). A 80-as években, részben az ország uniós csatlakozása, valamint a piac globalizációs trendje miatt úgy döntenek, hogy az addig elsősorban helyi struktúrák alapján kapcsolódó szövetkezeti csoportokat átszervezik, s most már szektorok szerinti bontásba rendezik, ami gazdaságossá, transzparenssé tette a szervezeti rendet, illetve a működést. A 90-es években a Mondragón Corporación Cooperativa (MCC) létrehozza saját egyetemét, a Mondragón Egyetemet (Universidad de Mondragón), amely magánegyetem, s elsősorban a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások igényeit szolgálja ki. A jelenlegi foglalkoztatási és értékesítési mutatók szerint Baszkföld legnagyobb, Spanyolország hetedik legnagyobb ilyen, szövetkezeti rendszerű vállalkozása a MONDRAGÓN. 38 külföldi ipari részleget hatvanra bővítették 2005-ben.

Szociális szövetkezetek Olaszországban

Olaszországban 4.000 szociális szövetkezet van, ezek megközelítőleg 70%-a szociális szolgáltatásokat nyújt, 30%-a pedig az emberek munkaerő piaci integrációjában segít. A szervezeteknek két fő típusa van. Az egyik olyan szervezet, amely mindenféle emberi szükséglet esetén nyújt szociális segítséget, a másik szociális munkások és más segítők ügyfeleikkel együtt végzik a szolgáltatást. A szociális szövetkezetek tipikus szolgáltatásai a foglalkozási tréningek szervezése; rehabilitációs területen, alkoholbetegek, és kábítószerfüggők, börtönből szabadultak, részére; önsegítő csoportok szervezése, közösségi szociális munka; oktatás.

Következtetések

A szociális gazdaság - és ezen belül a szociális szövetkezet - az aktív szociálpolitika egyik leghatékonyabb eszköze, mert a befogadó társadalmi értékek mentén biztosít foglalkoztatást, megélhetést, közösséget, leginkább azok számára, akiket a társadalmi mechanizmusok kirekesztenek. A szociális szövetkezet így az élhető társadalom egyik alapköve. Történelmi példák mutatják (pl. Wörgli, Argentína), hogy válságok idején a pénz logikája helyett a munka logikáját követő szövetkezeti tevékenységek valós alternatívát tudnak nyújtani a fenntartható társadalmi működésre. Az ismétlődő válságokon túl (ami a pénz logikájának törvényszerű következménye), a kirekesztő piacgazdaság alternatívájaként létrehozható és működtethető, a szolidaritásra és munka valamint az ember megbecsülésére épülő szociális gazdaság és benne a szociális szövetkezet.

2010. május 29.

Németh László

2013. július gondolatok folytatása

 Szociális szövetkezet meghatározása:

A szociális szövetkezet,  vagy/és helyi közösségi szükségleteket elégít ki, vagy/és alternatív gazdasági együttműködéseket hoz létre, vagy/és alternatív közösségi életforma szervezéséhez kapcsolódó közösségi vállalkozásként működik, vagy/és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási integrációját valósítja meg. A szociális szövetkezetek speciális formái az iskolaszövetkezetek és a foglalkoztatási szövetkezetek.

Szociális szövetkezetek magyarországi típusai

1, Hátrányos helyzetűek foglalkoztatási integrációját biztosító szociális szövetkezet

Kimondottan hátrányos helyzetű munkaerőpiaci csoporthoz tartozó személyek foglalkoztatására létrejött szociális szövetkezet, ahol a tagság javasolt összetétele 70% jó helyzetben lévő és 30% integrálandó tag.

2, Helyi közösségi szükségleteket kielégítő szociális szövetkezet

A piacgazdaság egyéni, globalizált érdekeket képviselő szemléletével szemben, a helyi közösségi érdekeket képviselő, a helyi szükségletekre választ adó szociális szövetkezet. Tagság összetétele a helyi viszonyoknak, tevékenységeknek megfelelő,ebben a szövetkezeti típusban lehet tag az önkormányzat és a karitatív szervezet. Ez a szociális szövetkezet típus tudja megszervezni és működtetni a helyi közszolgáltatásokat.

3, Közösségi vállalkozásként működő szociális szövetkezet

A szövetkezeti elveket fontosnak tartó közösség által létrehozott közösségi vállalkozás, amely alternatív gazdasági együttműködésre, alternatív közösségi értékrend szerinti életforma kialakítására épül és a fenntartható fejlődés szempontjait helyezi középpontba.

4, Iskolaszövetkezet

Olyan speciális szabályok alapján működő szövetkezet, amely nappali tagozatos diákok részvételével működik, és számukra az időbeosztásukhoz igazodó munkalehetőségek felkutatásával és lebonyolításával foglalkozik. Az iskolaszövetkezet alapításához egy oktatási intézmény alapító tagságára is szükség van.

5, Foglalkoztatási szövetkezet

Legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja.

A hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenységen keresztül biztosítja.

Tisztázó gondolatok a szociális szövetkezet szociális, társadalmi és közösségi funkcióinak megértéséhez

A magyar nyelvben a szociális fogalomhoz hozzá kapcsolódik a nehéz helyzet, az elesettség, a rászorultság, ezért ha valaki szociális szövetkezetet mond, akkor alapvetően olyan szövetkezetre gondol, amelyik maga nehéz helyzetben van, elesett vagy rászorult, illetve a tagjai vannak nehéz helyzetben, vagy elesettek, vagy rászorulók.

Ha az angolszász social fogalmát próbáljuk értelmezni és a magyar megfelelőit megfogalmazni, akkor rögtön többletjelentéssel fog bírni, hiszen fordíthatjuk szociálisnak, társadalminak, közösséginek.  

A szociális szövetkezetek tartalmukban hordozzák e három fogalmat. Szociális abban az értelemben, hogy feladatának tekinti, hogy mindazon hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó személyek számára, akik kirekesztődnek a munkaerőpiacról, befogadó közösséget, humánus, támogató, fenntartható munkahelyet hozzanak létre. A kirekesztődés adódhat életkorból (fiatal, tapasztalatlan, idős, drága munkaerő, stb.); adódhat valamilyen etnikai csoporthoz tartozás miatt (roma, menekült, stb.), adódhat személyes tulajdonságból (valamilyen fogyatékosság, megszokottól eltérő megjelenés, viselkedés, függőség, stb. jellemzi); adódhat élethelyzetből (munkanélküli, GYES-t követően tér vissza a munkaerőpiacra, egyedül neveli gyermekét, hajléktalan, stb.). A szociális azt az emberi elköteleződést is jelenti, hogy a szövetkezet keretében összefognak a jó helyzetben lévők (akiknek az aránya 2/3) és a kirekesztettek (akiknek az aránya 1/3), annak érdekében, hogy egy élhető helyi társadalmat működtessenek. Az arány azért fontos, mert csak így biztosítható, hogy az integráció iránya a többségi életformához felzárkóztatást kövesse.

A szociális szövetkezet társadalmi abban az értelemben, hogy felvállalja azt a társadalmi integráló szerepet, amelyet más intézmények (iskola, munkahely) nem tudtak biztosítani egyének, családok számára. A társadalmi felelősségvállalás határozza meg a szociális szövetkezet működését, aminek keretében egyrészt korrigálja a kirekesztő társadalmi működés hatásait, másrészt befogadó, szolidáris, méltóságot biztosító közösségi működést valósít meg. A szociális szövetkezet társadalmi funkciója az is, hogy a kirekesztett egyén integrációján keresztül egy élhető társadalmi működéshez járul hozzá. Ugyanakkor a szociális szövetkezet társadalmi funkciójához tartozik az is, hogy a piacgazdaság egyéni, globalizált érdekeket képviselő szemléletének alternatívájaként, a helyi közösségi érdekeket képviselő, a helyi szükségletekre választ adó, a szövetkezeti elveket és az együttműködést fontosnak tartó közösségi vállalkozás keretében valósít meg, alternatív gazdasági együttműködéseket, alternatív közösségi értékrend szerint kialakított életformát, amelyben a fenntartható fejlődés szempontjait képviseli.

A szociális szövetkezet, mint normal">közösség alapvetően helyi, befogadó, szolidáris, egymást támogató, mindenki méltóságát biztosító, a problémák megoldását közösen kereső közösségként működik. A közösség tevékenysége a mindennapi megélhetést biztosító, fenntartható gazdasági együttműködést szolgáló munkán túl, kiterjed a tagok és családtagjaik életminőségének, életfeltételeiknek a javítására, az életen át tartó tanulás támogatására, az egyéni és közösségi kulturális, oktatási szükségletek kielégítésének a támogatására. A szociális szövetkezet közösségi funkciója megkívánja azt, hogy a közösség a maga által fontosnak tartott értékeit azonosítani tudja, képes legyen folyamatosan időt és energiát fordítva fenntartani és fejleszteni a közösséget. A szociális szövetkezet közössége hatást gyakorol arra a helyi táradalomra, amelyben elhelyezkedik és a közösségi értékei alapján formálja a helyi társadalom befogadó szemléletét, egy élhető és fenntartható társadalom megteremtéséhez járul hozzá.

 A 91. Szövetkezeti Naphoz kapcsolódva 2013. július 6.

Németh László

SzOSzöv elnöke

KöSzSz elnöke