Navigáció

Belépés

SzoSzöv hírlevél

E-mail:

A hírlevél üzemeltetője:
http://lev-lista.hu

Az új Ptk. szövetkezeti része - vélemények december 8-ig küldhetők be

NEGYEDIK RÉSZ
SZÖVETKEZET

XII. Cím
Általános rendelkezések
3:307. § [A szövetkezet fogalma]
A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló vagyonnal alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági vagy társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.
3:308. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám felét; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.
(3) Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
3:309. § [A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
(2) Képesítéshez kötött tevékenységet szövetkezet akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
3:310. § [A jognyilatkozatok megtétele]
(1) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozatokat megtenni írásban lehet. Ezt a
rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet határozatára, valamint a
jognyilatkozat és a határozat címzettel való közlésére.
(2) Ha a szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.
(3) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető
elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.
(4) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.
3:311. § [A szövetkezet nyilvántartásba vétele]
(1) A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak.
(2) A szövetkezetre a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtását követően a jogerős nyilvántartásba vételig az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha a szövetkezet nyilvántartásbavételi kérelmét jogerősen elutasítják, a szövetkezet köteles tevékenységét megszüntetni. A tagok a szövetkezet nevében vállalt kötelezettségekért a jogi személy jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.
3:312. § [A választottbírósági út igénybevétele]
(1) Szövetkezeti jogvitára az alapszabályban vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki.
(2) Szövetkezeti jogvitának minősül a) a szövetkezet és a tagja vagy volt tagja közti, a szövetkezeti tagsági jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a szövetkezeti szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését;
b) a tagok egymás közötti jogviszonyában az alapszabállyal kapcsolatban vagy a szövetkezet működésével összefüggésben keletkezett jogvita; és
c) a szövetkezet és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogvita.
3:313. § [A szövetkezet létesítő okirata]
(1) A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
(2) Az elfogadott alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt a tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.
(3) Az alapszabályt és annak módosítását közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a jegyzőkönyvbe foglalt alapszabály-módosítás esetén is.
(4) A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemein túl a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni
a) a tag vagyoni hozzájárulásának mértékét;
b) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét, a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi okokat;
c) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;
d) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;
e) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;
f) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását; és
g) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások
formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét.
3:314. § [A tagok vagyoni hozzájárulása]
(1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós
elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem vehető figyelembe.
(2) Minden tag köteles a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni. A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.
(3) A nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezéstől számított egy éven belül köteles szolgáltatni.
3:315. § [A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása]
(1) Ha a tag az alapszabályban vagy a tagfelvételi kérelemben vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre.
(2) A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a szövetkezetnek okozott kárért a volt tag a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.
(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére a törvényben meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő.
3:316. § [Közösségi alap]
(1) A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott szolgáltatások fedezése céljából közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok között.
(2) A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni.
(3) A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

XIII. Cím
A szövetkezet szervezete

XLI. Fejezet
A közgyűlés
3:317. § [A közgyűlés hatásköre]
(1) A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az ügyvezetés tagjainak, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala;
e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés
meghozatala;
f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala;
g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
i) a pótbefizetés elrendelése.
3:318. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]
(1) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
(2) A közgyűlési meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza
a) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; és
b) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő
határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
(3) A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az igazgatóság a tagnak –
kérelmére – köteles felvilágosítást adni.
(4) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni.
3:319. § [A tag jogai a közgyűlésen]
(1) A tag jogosult a közgyűlés napirendjére felvett ügyekkel összefüggésben indítványt tenni és az ügyekről szavazni. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.
(2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
(3) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát.
3:320. § [Határozatképesség, döntéshozatal]
(1) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
(2) Az alapszabály módosításához a jelenlévők kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges.
(3) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő
átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag
kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztására és visszahívására vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt.
3:321. § [Megismételt, elnapolt közgyűlés]
(1) A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.
(2) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.
3:322. § [Jegyzőkönyv]
(1) Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.
(3) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá.
(4) Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.
3:323. § [A részközgyűlés]
(1) Ha az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írja elő, a részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét az alapszabályban kell megállapítani.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyűlés döntéseit a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az igazgatóság állapítja meg.
(3) A részközgyűlések által meghozott határozatokat a tagokkal az összesítést követő tizenöt napon belül közölni kell.
(4) A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3:324. § [A küldöttgyűlés]
(1) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát az alapszabályban kell megállapítani.
(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetén a küldöttgyűlés küldötteit részközgyűlésenként kell megválasztani.
(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely nem küldött tagja részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttgyűlés és a megismételt küldöttgyűlés határozatképességhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges.

XLII. Fejezet
A szövetkezet ügyvezetése
3:325. § [Az igazgatóság]
(1) A szövetkezet ügyvezetését háromtagú igazgatóság látja el. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállását teszi lehetővé.
(2) Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre, ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra választja.
3:326. § [Az igazgatóság működése]
(1) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.
(2) Az igazgatóság határozatképes, ha legalább két fő – ha az igazgatóság az alapszabály szerint háromnál több tagból áll, legalább a tagok kétharmada – jelen van. Határozatait a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza meg. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe.
(4) Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.
(5) Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről,
üzletpolitikájáról legalább évente egy alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelőbizottságnak beszámolni.
3:327. § [Ügyvezető elnök]
Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.
3:328. § [A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizárási és összeférhetetlenségi okok]
(1) A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai, vagy az ügyvezető elnök.
(2) A szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet tagja lehet. A szövetkezet jogi személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el.
(3) A jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni kizáró okokon túl nem lehet szövetkezet vezető tisztségviselője az a személy,
a) aki ismeretlen székhelyű cég megszüntetése folytán törölt szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál, az annak törlését megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a törléstől számított három évig;
b) aki felszámolással megszűnt szövetkezet vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy olyan tagja volt, akinek felelősségét a ki nem elégített hitelezői tartozásokért megállapították, és helytállási kötelezettségének nem tett eleget, a törléstől számított öt évig;
c) akinek közeli hozzátartozója a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja.
(4) A szövetkezet vezető tisztségviselője – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
(5) A vezető tisztségviselő és hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthet saját nevében vagy saját javára a szövetkezet főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
(6) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben.
3:329. § [A vezető tisztségviselő eljárása]
A vezető tisztségviselő a szövetkezet ügyvezetését a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a szövetkezet tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a közgyűlés nem vonhatja el.
3:330. § [A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése]
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének a jogi személyek általános szabályai között meghatározott okain túl megszűnik a szövetkezet vezető tisztségviselőjének megbízatása a tagsági jogviszony megszűnésével is.

XLIII. Fejezet
Felügyelőbizottság
3:331. § [A felügyelőbizottság]
(1) A szövetkezet felügyelőbizottsága három tagú. Semmis az alapszabály azon
rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását teszi lehetővé.
(2) A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre – ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól.
(3) A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
3:332. § [A felügyelőbizottság működése]
(1) A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább két fő – ha a felügyelőbizottság az alapszabály szerint háromnál több tagból áll, legalább a tagok kétharmada – jelen van. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza meg.
(2) A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze.
(3) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a
közgyűlésnek.

XLIV. Fejezet
A könyvvizsgáló
3:333. § [A könyvvizsgáló feladata]
(1) A közgyűlés által választott könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot
szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a szövetkezet beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
(2) A szövetkezet könyvvizsgálója a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet lehet. Ha szervezet látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.
(3) Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.
3:334. § [A könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama]
(1) A szövetkezet első könyvvizsgálóját az alapszabályban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a közgyűlés választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést – a közgyűlés által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett – az ügyvezetés a kijelölést vagy a választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a közgyűlés köteles új könyvvizsgálót választani.
(2) A könyvvizsgáló megbízatása öt évre – ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó közgyűlési ülésig terjedő időszak; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
3:335. § [A könyvvizsgálói feladatok teljesítése]
(1) A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
(2) A könyvvizsgáló köteles a szövetkezet magántitkát megőrizni.
(3) A könyvvizsgálót a közgyűlésnek a szövetkezet beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. A közgyűlés a beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést.
(4) Ha a szövetkezetnél felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

XIV. Cím
A szövetkezeti tagsági jogviszony
3:336. § [A tagsági jogviszony létrejötte]
(1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik.
(2) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.
(3) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben a szövetkezetből kilépni szándékozó tag a szövetkezet vagyonából őt a tagsági jogviszonya megszűnésére tekintettel megillető hányad kiadását a belépni kívánó személlyel való megegyezés alapján nem igényli. Ebben az esetben a szövetkezetbe belépő tag a tagsági jogviszonyból fakadó vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a kilépő tag helyébe lép.
3:337. § [Tagnyilvántartás]
A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és lakcímét vagy – nem természetes személy tag esetén – székhelyét, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
3:338. § [A tag alapvető jogai]
(1) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg.
(2) A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani; semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg.
3:339. § [Pótbefizetés]
(1) Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal kötelezhetők pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát.
(2) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása után kerülhet sor.
(3) A pótbefizetés elmulasztására a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni
3:340. § [A tagsági jogviszony megszűnése]
A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét – az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig – nem teljesítette;
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a szövetkezet a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik.
3:341. § [A tag kilépése]
A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a három hónapot meghaladó részében semmis.
3:342. § [A tag kizárása]
(1) A szövetkezet tagja a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
(2) A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
(3) A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell a bíróságnál benyújtani.
(4) A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.
(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.
3:343. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]
(1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a szövetkezet vagyonából olyan összeg illeti meg, amelyre a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén lenne jogosult.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként – a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag, vagy – a tag halála esetén – tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra a (2) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén, a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve halála esetén tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.

XV. Cím
Kisebbségvédelem
3:344. § [A közgyűlés összehívásának kezdeményezése]
(1) A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgyűlés összehívását. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, úgy az közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgyűlés összehívására.
(2) A közgyűlés várható költségeit az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen dönt arról, hogy a rendkívüli üléssel kapcsolatos költségeket az indítványozók vagy a szövetkezet viseli-e.
3:345. § [Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése]
(1) Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a szövetkezet költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni.
(2) A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha megállapítja, hogy a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek.
(3) A vizsgálattal a szövetkezet könyvvizsgálója nem bízható meg.
(4) A vizsgálat költségeit a szövetkezet előlegezi és viseli. A szövetkezet a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte.
3:346. § [Igényérvényesítés kezdeményezése]
Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a szövetkezetnek valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a közgyűléstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a szövetkezet képviseletében a szövetkezet javára maguk is érvényesíthetik.
3:347. § [Az eltérő szabályozás tilalma]
Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a jelen Cím rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el.

XVI. Cím
A szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása
3:348. § [A szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása]
(1) Az átalakulást, egyesülést és szétválást a tagok legalább tíz százaléka vagy az igazgatóság kezdeményezheti.
(2) Az átalakulás során a szövetkezettől megváló tag a tagsági jogviszony megszűnésekor őt megillető járandóság erejéig öt évig köteles helytállni az átalakuló szövetkezetnek a létrejövő jogi személy által nem teljesített, a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett kötelezettségeiért.
(3) A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át.
(4) A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság zártkörűen alapítható.

XVII. Cím
A szövetkezet megszűnése
3:349. § [A szövetkezet megszűnése]
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma hét fő alá csökken, és az ettől számított hathónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a nyilvántartó bíróságnál.

Előnézet | Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

We stumbled over here different website and thought I might as well check things out.
I like what I see so now i'm following Сan You Write
an Essay in One Day - http://assignmenthelp24.com/%d1%81an-you-write-an-essay-in-one-day/ .
Look forward to exploring your web page again.

Szövetség az Élö Tiszáért véleménye

 

Szövetség az Élö Tiszáért info@elotisza.hu a(z) lev-lista.hu domainen keresztül 
2011.12.19.
 
Kedves Mindenki!
 
Nem vagyok szövetkezeti jogban jártas, annál inkább kistermelői/piaci jogban.
Kérem vegyétek figyelembe a következőket (Ákos verziója már közelebb áll szerintem a megoldáshoz):
Nem kellene a sárga (definiálatlan jelzőket alkalmazni, hiszen vannak általánosan nyugdíjasok, családanyák is... akiket nem kellene kizárni....)

A szociális szövetkezet a olyan szövetkezet,

a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése;

Most megjelenő FALU című folyóiratban található a cikk, amiből most kiemelnék pár LÉNYEGES elemet a téma szempontjából:

(Lényeges lenne egy szövetkezés általi nonprofit értékesítési lehetőség ezen emberek termékfeleslegei, hagyományőrző időtöltései által képződött termékeinek értékesítésére. Ők ezért a kis tételekért és mert akadályoztatva vannak a mozgásban, nem utaznak, nem vásároznak...). A Szövetkezetbe befolyt összeggel pedig nem a szövetkezetet kellene gyarapítani (csak a nonprofit jelleg adta árréssel), hanem visszajuttatni ezen embereknek (akik nem számlaképesen, pl. idősek otthonában varrogatnak). 

1.1       Akadályok a szövetkezés előtt

Vidéken sok idős ember él, akik akár élelmiszerfelesleg, akár kézműves munkák értékesítése terén tudnának kis jövedelem kiegészítéshez jutni, de jelenleg, mivel nem számlaképesek, ezt nem tehetik. A hatályos szövetkezeti törvény kereteibe nem férnek bele; és azért sem jön szóba a szövetkezet mint megoldás, mert a tagok közötti adásvétel után is kell számlázni.[1]

A fentiek miatt javasoljuk a háztáji értékesítés szintjén a számlaadási kötelezettséget eltörölni, illetve egy az őstermelői kiskönyv mintáján alapuló értékesítési lehetőséget bevezetni. Ennek alapján közösségi értékesítés is megvalósítható lenne úgy, hogy a bevétel egy átfutó tétel lenne, s a rendszerben mindenki megőrizné a maga adójogi státuszát.

Egy jó példa Németországból

Kitűnő minta lehet a speciális német polgári jogi társulás, a gazdasági ügyviteli egyesület. Az egyesület működésének lelke az ú.n. „átfutó számlán” történő könyvelés, mely szerint a gazdálkodásból származó bevétel és költség nem az egyesület, hanem az egyesületi tag számláján jelennek meg. (Ehhez talán a hazai számviteli törvényt is módosítani kell.) Az átfutó számlán történő könyvelés igen sok előnnyel jár. A társulás átlátható, a termék árbevétele rögtön a tag számlájára kerül. Továbbá a társulás rezsije igen alacsony, hiszen nincs eltartandó „vízfej”, a társulás lényegében véve csak könyvel, értékesít és beszerez. Mivel a társulásnak gazdálkodásból sem bevétele, sem költsége nincs, a nyeresége nulla, így a társasági adófizetés alól automatikusan mentesül, azaz non-profit elvű. A tagok pedig az ágazati kedvezmények szerint adóznak. Ha a tagok egymásnak nyújtanak szolgáltatást, az forgalmi adó mentes, mivel egy vállalkozáson belül nincs forgalmi adó fizetési kötelezettség. Ez azon tagok számára fontos körülmény, akik nem tartoznak az ÁFA-körbe. Végül megemlítendő, hogy a közösség a többi vállalkozóhoz képest kétszeres mértékű géptámogatásra jogosult. (Ez esetben a gép a társulás tulajdonává válik.) A társulás működési költségeit az általa közvetített szolgáltatások után szedett díjból fedezi. Végül meg kell említeni azt is, hogy a gazdasági ügyviteli egyesület csődbe sem mehet, hiszen mint non-profit gazdálkodó, nem kerülhet veszteséges pozícióba.

A társulás lehetséges feladatai:

-          segítségnyújtás a tagok éves tervének elkészítéséhez, valamint a támogatási kérelmek begyűjtése;

-          anyagbeszerzés a tag nevében és számlájára (a nagy tételben történő vásárlás olcsóbb);

-          közös értékesítés (piacképes tétel) a tag nevében és számlájára;

-          az egymásnak nyújtott szolgáltatás költségének nyilvántartása;

-          beruházások nyilvántartása tagonként;

-          közösségi géppark működtetése;

-          adótanácsadás és ügyintézés;

-          közreműködés a földhivatali nyilvántartások rendezésében;

-          havi elszámolás tagok felé; valamint  évente közgyűlés szervezése

 

1.1       Gazdabolt, tájbolt – megalkotandó fogalmak

Az élelmiszer előállítás és értékesítés, illetve a piaci szabályozás terén már elindult a szabályozási differenciálás, a kisléptékű működés legalizációja. Sajnos ez még a kereskedelmi egységek szintjén nem kezdődött el. Így hiába engedi már a kistermelői rendelet a termelői termékeket a kiskereskedelmi forgalomba, ha a kereskedelmi jogszabályok egyéb területeken nem változtak, így a kereskedelem nem tudja a könnyítések szerint fogadni a termékeket.

Problémát jelent ezen túlmenően az is, hogy amennyiben alapítványok, civil szervezetek nonprofit jelleggel működtetnek pl. tájboltot, jelenleg 5 millió Ft bevételen felül elveszítik adómentes státuszukat, pedig csak a termelőknek próbálnak segíteni, s haszon nincs is, vagy csak minimális, amit a fejlesztésre, a működésre fordítanának.

Javasoljuk ezért megalkotni a tájbolt, gazdabolt, gazdapolc fogalmát. A szabályozási környezetben ehhez a fogalomhoz már társítható egy egyszerűsített beszállítói feltételrendszer. Az ilyen névvel jelzett boltokban a fogyasztó tudná, hogy a termékek termelői termékek, amelyeknél esetleg nincs bevizsgáltatva a beltartalom (zsír, cukor %, …). Ilyen üzletekben nem lenne kötelező előírás az eladónak a kereskedelmi szakképzettség; és más termelő, termék-előállító termékeit is árulhatná a gazdabolt tulajdonos, akár bizományban is. A címkén elegendő lenne feltüntetni a kistermelői rendelet szerint előírt adatokat. A gazdapolc akár általános kereskedelmi egységben is kialakítható lenne, de a

fogyasztó tudná, hogy az erről vásárolt termékek szintén könnyített módon kerültek a bolt ezen polcára.

Javasoljuk, hogy nonprofit jellegű értékesítés esetén az adómegállapításnál ne a bevétel legyen mérvadó, hanem a megmaradt haszon, nyereség.



[1] Hasonló problémával küzdenek az egyesületi formában működő, civil segítő kezdeményezések.

Powered by Drupal