Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzoSzöv)

 Forrás:
http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=ma_szolg_tajek_egysz
erusitett_foold



FSZH honlapjáról szó szerint idézve:



"Tájékoztató a 2010. augusztus 1-től hatályos jogszabályban szabályozott
egyszerűsített foglalkoztatásról



Az egyszerűsített foglalkoztatás esetei



Az egyszerűsített foglalkoztatás korábbi szabályait tartalmazó 2009. évi
CLII. törvénytől eltérően az új szabályokat tartalmazó, 2010. évi LXXV.
törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak összesen
már csak a következő eseteit szabályozza:

1.      mezőgazdasági és turisztikai idénymunka
2.      alkalmi munka



Az egyszerűsített foglalkoztatás három típusának időkorlátai részben
megváltoztak:



*       mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási,
állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az
előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt évszakhoz, az
év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, illetve a
megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját gazdasága területén
történő anyagmozgatása, csomagolása, feltéve, hogy azonos felek között a
határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári
éven belül a 120 napot.
*       turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben
meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet
folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között
a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári
éven belül a 120 napot.
*       alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt
egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen
legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen
legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló
munkaviszony.



Az Eft. 1.§ (2) bekezdése bevezet egy új létszámkorlátot is az alkalmi munka
tekintetében, mely szerint az alkalmi munkára létesített egyszerűsített
munkaviszony keretében egy naptári napon legfeljebb az alábbi számú
munkavállaló foglalkoztatható:



*       az a munkáltató, aki az Mt. alapján főállású személyt nem
foglalkoztat, legfeljebb 1 főt,
*       az a munkáltató, aki az Mt. alapján 1-5 fő között foglalkoztat
munkavállalót, legfeljebb 2 főt,
*       az a munkáltató, aki az Mt. alapján 6-20 fő között foglalkoztat
munkavállalót, legfeljebb 4 főt,
*       az a munkáltató, aki az Mt. alapján 20 munkavállalónál többet
foglalkoztat, legfeljebb a munkavállalói létszám 20 % -át kitevő személyt
foglalkoztathat.



Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a
munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja.
Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári
évre nem vihető át.



Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi
munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen
munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem
haladhatja meg.



Az Eftv. 16. § (4) bekezdésének 2010. évre vonatkozó átmeneti szabálya
alapján a 2010-ben az augusztus 1-jéig alkalmi munkavállalói könyvvel
történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött
napok számát az új egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti
időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.



Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése



Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek
megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének
teljesítésével keletkezik. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni
(legkésőbb a munka megkezdéséig), ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a
munkaadó nem elektronikus bevallásra köteles, akkor választása szerint az
Eft. melléklete szerinti munkaszerződés megkötésével jön létre az
egyszerűsített foglalkoztatás.



(Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek
között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint
létesített munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített
foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak
érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás
keretében foglalkoztassa.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában,
valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1.
§ (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe
tartozó feladatai ellátására.)



A munkavégzés megkezdése előtt a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat nem
kötelező, mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkaadónak kell
meggyőződnie arról, hogy a munkavállaló munkára képes állapotban van. [Eft.
5.§]



Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése



Az egyszerűsített foglalkoztatás mindkét esetében - mezőgazdasági, valamint
turisztikai idénymunka és alkalmi munka - a munkáltató a munkavégzés
megkezdése előtt köteles bejelenteni az APEH-hez az alábbi adatokat [Eft.
11.§ (1), (3)]:



*       a munkáltató adószáma
*       a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma
*       az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági/turisztikai
idénymunka vagy alkalmi munka
*       munkaviszony napjainak száma, kivéve sms-ben történő bejelentés
esetén, mert sms küldésével a munkáltató a bejelentés napjára eső
bejelentési kötelezettségének tesz eleget.[Eft. 11. § (3) d) pont, valamint
Eft. 11. § (5) bek. a) pont]



A bejelentés, amennyiben a munkaadó ezt a lehetőséget választja, ügyfélkapun
történő előzetes regisztráció esetén az alábbi 3 úton lehetséges:

*       ügyfélkapun keresztül
*       telefonon
*       sms -ben - csak 2010. december 1. után. [Eft. 11.§ (1)]



Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és
módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve
a munkavégzés meghiúsulása esetén -

*       az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül,
vagy
*       ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés
napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb
időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításra a bejelentés napján
délelőtt 8 óráig van lehetőség.



Közteherfizetés



A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozóan a
munkáltató által fizetendő közteher mértéke egységesen, a munkabértől és
napi munkaidőtől függetlenül:



*       mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden
naptári napjára munkavállalóként: 500 forint,
*       alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára
munkavállalóként: 1000 forint.



A munkavállaló közterhet nem fizet. Az egyszerűsített foglalkoztatásból
származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell
tekinteni.



Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes
személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha

*       külföldi személy vagy
*       egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a
840 ezer forintot meghaladja vagy
*       az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az
Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő
jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá
eső jövedelme is volt.





Ellátásra való jogosultság



Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló
nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési
ellátásra szerez jogosultságot.



A harmadik országbeli állampolgárokra, illetve a más (tag)államban
biztosított munkavállalókra vonatkozó rendelkezések



Harmadik országbeli állampolgár .- a bevándorolt vagy letelepedett jogállású
személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében
foglalkoztatható.

Harmadik országbeli állampolgárnak, aki nem rendelkezik TAJ-számmal, vagy
adóazonosító jellel, fel kell keresnie az állami foglalkoztatási szerv
kirendeltségét ahol kérésére haladéktalanul megkérik az egészségbiztosítási
szervettől a társadalombiztosítási azonosító jelet, valamint az állami
adóhatóságtól az adóazonosító jelet. Az egészségbiztosítási szerv, illetve
az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. Ezen
eljárás esetében az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül
hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely
igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási
szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített
foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.

Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által
kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján
másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított
és az erre vonatkozó igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az
egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással
rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet

A másik tagállamban biztosított személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi
szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság
által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény
alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban
biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített
foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az
illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás
bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.





A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény (Flt.) változásai az egyszerűsített foglalkoztatásra
vonatkozó szabályokkal összefüggésben





*       Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony
megszűnésekor az álláskeresési ellátás megállapításához szükséges igazolást
a munkáltató nem köteles kiadni, de az egyszerűsített foglalkoztatás
keretében az alkalmi munkavégzésre létrejött munkaviszony esetében nem, de
mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára létrejött munkaviszonynál ki
kell adnia a munkáltatónak az Mt.-ben és egyéb jogszabályban előírt
igazolásokat a munkaviszony megszűnésekor. [Eft. 4. § (3) d)]



*       Nem szünetel az álláskeresési járadék folyósítása azokra a napokra,
melyeken az álláskeresési járadékban részesülő személy egyszerűsített
foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt létesít. [Eft. 23.§ b)]



*       Az álláskeresési járadék folyósítása alatt folytatott egyszerűsített
foglalkoztatás időtartama nem vehető figyelembe az álláskeresési járadék
kimerítését, illetve megszüntetését követő ismételt álláskeresési járadék
megállapításakor. Az álláskeresési segély kettes típusának megállapításakor
az előzőleg álláskeresési járadék folyósítása alatt végzett egyszerűsített
foglalkoztatás keretében létesített munkaviszony időtartamát figyelembe
lehet venni. [Eft. 17.§ (2)]



*       Az álláskeresési járadékban részesülő személynek nem kell
bejelentenie a munkaügyi szervezet részére, ha egyszerűsített
foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt létesít. [Eft. 23.§ b)]



*       Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony esetében nem
szünetel a keresetpótló juttatás folyósítása. [Eft.23.§ b)]





Budapest, 2010. július 30. "