Navigáció

Belépés

SzoSzöv hírlevél

E-mail:

A hírlevél üzemeltetője:
http://lev-lista.hu

Normatíva problémái a Szociális Szövetkezetek szempontjából

 Annak megvitatása, hogy a szociális szövetkeztek milyen tevékenységek esetében jogosultak normatívára

A szocszöv által nyújtható szoc- és gyermekjóléti szolgáltatások

 A szociális szövetkezetek által nyújtható szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások állami normatív támogatásának igénybevételével kapcsolatos szabályozása

 
Jogszabályi háttér: 
       -      2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
       -      1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
       -      1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
 
A szociális szövetkezetek által is ellátható szolgáltatás típusok:
Szociális:   57. § (1) Szociális alapszolgáltatások:
a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
c) az étkeztetés,
d) a házi segítségnyújtás,
e) a családsegítés,
f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
g) a közösségi ellátások,
h) a támogató szolgáltatás,
i) az utcai szociális munka,
j) a nappali ellátás.
Gyermekjóléti: 15.§. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) a gyermekek napközbeni ellátása (bölcsöde, családi napközi, családi- és házi gyermekfelüygelet)
c) a gyermekek átmeneti gondozása.
 
Kizárás
Szoc. tv. alapján:
58/A. § (3) Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást.
Gytv. alapján:
30.§. (2) Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást.
 
Normatívára jogosultak:
 
Szoc. tv. alapján:
58/A. § (1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és - külön törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.
 
Gytv. alapján:
30. § (1) A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek (a továbbiakban: nem állami szerv), valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami szervek a személyes gondoskodást - eltérő rendelkezés hiányában - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítják.
 
Költségvetési törvény szerinti közös szabályozás:
42. § (1)  f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a g) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. mellékletének 11. b)-i) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. melléklete II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. (100%)
g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
 
 
A probléma a nem állami fenntartó fogalmának a meghatározása:
 
Kgtv.(2010) 42.§. (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó:
- egyházi jogi személy, 
- társadalmi szervezet, 
- alapítvány, 
- közalapítvány, 
- országos kisebbségi önkormányzat, 
- nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és 
- a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint.
 
 
A Magyar Államkincstár állásfoglalása: 
A szociális szövetkezetek a vonatkozó jogszabályok alapján végezhetnek gyermekjóléti alapellátást és szociális alapszolgáltatást, azonban az általuk végzett tevékenységre tekintettel normatív állami hozzájárulásra és támogatásra nem jogosultak
 
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 30. § (2) bekezdése és a 145. § (1) bekezdése, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §(1) és (3) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 52. § (1) bekezdése alapján. (http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/166)
 
Szektorsemleges finanszírozás elve?
 
Definíció: Állami feladatvállalás esetén, a költségvetési finanszírozás a szolgáltatást nyújtó szektorális hovatartozásától független, egyenlő mértékű biztosítása.
 
A szociális szövetkezetek kizárása diszkriminatív a szektorsemlegesség alapelve szempontjából, amely akkor érvényesülne, ha a szférában a szolgáltatókra gazdasági jellegüktől függetlenül mind a működés, mind a finanszírozás tekintetében ugyanazon feltételek vonatkoznának, azaz bármely szervezeti/gazdálkodási formában végzik is tevékenységüket, ugyanazon finanszírozási, szakmai, stb. szabályok vonatkoznak rájuk. A szektorsemlegesség elve a tiszta versenyhelyzet eszköze, vagyis a lehetőségek az állami, a forprofit és a nonprofit szervezetek számára is azonos feltételek mellett férhetők hozzá. A szektorsemlegesség elve megkövetelné hogy a szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. A kormányzat épít a civil szervezetekre a közszolgáltatások teljesítésében, kész az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra, a környezetvédelem stb. területén a minél szélesebb munkamegosztásra. Magyarországon az lenne a cél, hogy ezena  területen az adott feladatot a legjobb minőséget a leghatékonyabban nyújtó szervezet láthassa el, és ennek eszköze állami oldalról a normatív támogatás, ugyanakkor addig nem beszélhetünk szektorsemlegességről, amíg bizonyos intézmények esetében a működésük – és ezzel párhuzamosan a normatívához való hozzájutásuk komoly pénzügyi feltételekhez kötött.
 
A kormány köteles a jogszabályalkotás és a szektorral történő együttműködése során érvényesíti ezeket a normákat. 
 
Jelenlegi megoldás: 
 
Szoc. tv. alapján: 120. § A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.
Ez a megoldás eseti, bizonytalan, sokszor a helyi érdekek befolyásolják, elsősorban a  kapcsolatokon alapuló és nem szakmai döntések következményei.
 
Adatok:
 
 
Ma Magyarországon 2011. január 1-én  ………… szociális szövetkezet cégbírósági bejegyzése történt meg. 
 
Az NRSZH Szociális regisztere szerint jelenleg 5 fenntartó szerepel a nyilvántartásban, 1 házi segítségnyújtás, 1 játszóház, és 3 esetben pedig családi napközi szolgáltatás nyújtására  rendelkeznek érvényes működési engedéllyel.
 
 
Az összefoglalót készítette: Varga Éva
2011. március 01.
A szociális szövetkezetek által nyújtható szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások állami normatív támogatásának igénybevételével kapcsolatos szabályozása
 
Jogszabályi háttér: 
       -      2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
       -      1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
       -      1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
 
A szociális szövetkezetek által is ellátható szolgáltatás típusok:
Szociális:   57. § (1) Szociális alapszolgáltatások:
a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
c) az étkeztetés,
d) a házi segítségnyújtás,
e) a családsegítés,
f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
g) a közösségi ellátások,
h) a támogató szolgáltatás,
i) az utcai szociális munka,
j) a nappali ellátás.
Gyermekjóléti: 15.§. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:
a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) a gyermekek napközbeni ellátása (bölcsöde, családi napközi, családi- és házi gyermekfelüygelet)
c) a gyermekek átmeneti gondozása.
 
Kizárás
Szoc. tv. alapján:
58/A. § (3) Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást.
Gytv. alapján:
30.§. (2) Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást.
 
Normatívára jogosultak:
 
Szoc. tv. alapján:
58/A. § (1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és - külön törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.
 
Gytv. alapján:
30. § (1) A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek (a továbbiakban: nem állami szerv), valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami szervek a személyes gondoskodást - eltérő rendelkezés hiányában - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítják.
 
Költségvetési törvény szerinti közös szabályozás:
42. § (1)  f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a g) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. mellékletének 11. b)-i) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. melléklete II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett. (100%)
g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
 
 
A probléma a nem állami fenntartó fogalmának a meghatározása:
 
Kgtv.(2010) 42.§. (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó:
- egyházi jogi személy, 
- társadalmi szervezet, 
- alapítvány, 
- közalapítvány, 
- országos kisebbségi önkormányzat, 
- nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és 
- a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint.
 
 
A Magyar Államkincstár állásfoglalása: 
A szociális szövetkezetek a vonatkozó jogszabályok alapján végezhetnek gyermekjóléti alapellátást és szociális alapszolgáltatást, azonban az általuk végzett tevékenységre tekintettel normatív állami hozzájárulásra és támogatásra nem jogosultak
 
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 30. § (2) bekezdése és a 145. § (1) bekezdése, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §(1) és (3) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 52. § (1) bekezdése alapján. (http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/166)
 
Szektorsemleges finanszírozás elve?
 
Definíció: Állami feladatvállalás esetén, a költségvetési finanszírozás a szolgáltatást nyújtó szektorális hovatartozásától független, egyenlő mértékű biztosítása.
 
A szociális szövetkezetek kizárása diszkriminatív a szektorsemlegesség alapelve szempontjából, amely akkor érvényesülne, ha a szférában a szolgáltatókra gazdasági jellegüktől függetlenül mind a működés, mind a finanszírozás tekintetében ugyanazon feltételek vonatkoznának, azaz bármely szervezeti/gazdálkodási formában végzik is tevékenységüket, ugyanazon finanszírozási, szakmai, stb. szabályok vonatkoznak rájuk. A szektorsemlegesség elve a tiszta versenyhelyzet eszköze, vagyis a lehetőségek az állami, a forprofit és a nonprofit szervezetek számára is azonos feltételek mellett férhetők hozzá. A szektorsemlegesség elve megkövetelné hogy a szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. A kormányzat épít a civil szervezetekre a közszolgáltatások teljesítésében, kész az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra, a környezetvédelem stb. területén a minél szélesebb munkamegosztásra. Magyarországon az lenne a cél, hogy ezena  területen az adott feladatot a legjobb minőséget a leghatékonyabban nyújtó szervezet láthassa el, és ennek eszköze állami oldalról a normatív támogatás, ugyanakkor addig nem beszélhetünk szektorsemlegességről, amíg bizonyos intézmények esetében a működésük – és ezzel párhuzamosan a normatívához való hozzájutásuk komoly pénzügyi feltételekhez kötött.
 
A kormány köteles a jogszabályalkotás és a szektorral történő együttműködése során érvényesíti ezeket a normákat. 
 
Jelenlegi megoldás: 
 
Szoc. tv. alapján: 120. § A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja.
Ez a megoldás eseti, bizonytalan, sokszor a helyi érdekek befolyásolják, elsősorban a  kapcsolatokon alapuló és nem szakmai döntések következményei.
 
Adatok:
 
 
Ma Magyarországon 2011. január 1-én  ………… szociális szövetkezet cégbírósági bejegyzése történt meg. 
 
Az NRSZH Szociális regisztere szerint jelenleg 5 fenntartó szerepel a nyilvántartásban, 1 házi segítségnyújtás, 1 játszóház, és 3 esetben pedig családi napközi szolgáltatás nyújtására  rendelkeznek érvényes működési engedéllyel.
 
 
Az összefoglalót készítette: Varga Éva
2011. március 01.

mso-ansi-language:HU">

Lechnerné Vadász Judit szocszöv tevékenységre vonatkozó jog

 Lechnerné Vadász Judit 

Kedves  László!

Összeraktam a jogtárból a szociális szövetkezet jellegére és tevékenységére vonatkozó joghelyeket ( amit  nagyrészt  Erdős Zsuzsa már egyenként összeszedett) . Hátrányos helyzetű tagjait foglalkoztathatja, lehet közhasznú szervezet,  elláthat e körbe tartozó tevékenységeket. Tiltva csak a szociális  és gyermekvédelmi szakellátás van. Az látszik, hogy a 141/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet  karbantartásáról megfeledkeztek (pl az alkalmi munkavállalás és a közfoglalkoztatás átalakításakor) A korlátozottan cselekvőképes személyek esetében az Mt  szabályaival  szerintem nincs összhangban.

Ha szervezetként eljártok  a szociális szövetkezet rendszerbe illesztése, helyzetének tisztázása  ügyében, akkor  jó lenne ezekre a témákra is kitérni.

      Lechnerné Vadász Judit

Joghelyek

2006. évi X. törvény
a szövetkezetekről
A szövetkezet fogalma
7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.
A szociális szövetkezet fogalma
8. § (1) A szociális szövetkezet a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet,
a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése;
b) amely iskolaszövetkezetként működik.
(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve - iskolaszövetkezet esetében - az iskolaszövetkezet megnevezést.
A szövetkezet alapításának személyi feltételei
(4) Szociális szövetkezetnek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - csak természetes személy tagjai lehetnek.
A befektető tag
60. § (1) Ha az alapszabály lehetővé teszi, befektető tag is lehet szövetkezeti tag. A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt. Szociális szövetkezetnek nem lehet befektető tagja.
A szövetkezet gazdasági tevékenysége
e) tagjainak munkafeltételeket teremtő, illetőleg szociális helyzetüket más módon javító, valamint iskolaszövetkezetként működő szociális szövetkezet;
f) tagjai számára külön törvény szerint közhasznú tevékenységnek minősülő feladatokat ellátó, külön törvény szerint közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet;
85. § (1) A szövetkezet - a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet kivételével - korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át.
96. § (1) A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek tevékenységi körébe tartozik
f) a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének anyagi eszközökkel való támogatása;

141/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet
a szociális szövetkezetekről
A Kormány a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya az Sztv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti szociális szövetkezetekre terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazása során
a) munkanélküli: az a személy, aki
aa) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján álláskeresőnek,
ab) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37/A. §-ának (3) bekezdése alapján nem foglalkoztatottnak
minősül,

2. § (1) A szociális szövetkezet
a) a munkanélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak munkalehetőséget biztosít, illetve szervez, vagy
b) tagjainak - külső foglalkoztatóként - az Szt. szerint intézményi foglalkoztatást biztosít, illetve
c) - a külön jogszabályokban foglalt feltételek teljesítése mellett - tagjai számára egyéb, az Sztv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célok elérését elősegítő szolgáltatásokat nyújt.
(2) A szociális szövetkezet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenysége során - külön jogszabályban meghatározottak szerint - közreműködhet közmunka, közhasznú, valamint közcélú munka biztosításában is.
(3) Működési engedélyhez kötött tevékenységet szociális szövetkezet csak abban az esetben végezhet, ha rendelkezik működési engedéllyel,
3. § (1) Szociális szövetkezet tagja az Sztv. 10. §-ának (6) bekezdése szerinti olyan személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerint a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, így
a) a 2. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tevékenységet ellátó szövetkezetnél előírt munkavégzési kötelezettség esetén megfelel a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyokra vonatkozóan a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben, az Szt.-ben vagy a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Köt.) meghatározott foglalkoztatási feltételeknek, vagy
b) a 2. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt tevékenységek esetén
ba) a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási jogviszonyok keretében munkát végez, illetve
bb) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt szolgáltatásokat - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - igénybe veszi.
(2) A szociális szövetkezet tagja a szövetkezet által szervezett munkavégzésben munkaviszonyban, alkalmi munkavállalói könyvvel, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, illetve - ha a Köt. lehetővé teszi - a Köt. szerinti önkéntes jogviszonyban, továbbá az Szt. szerinti intézményi foglalkoztatás keretében vehet részt.
(3) A szociális szövetkezet alapszabálya a vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg a tagság feltételeit.
4. § (1) A cselekvőképtelen tag önálló jognyilatkozat tételére nem jogosult, nevében és helyette a jognyilatkozatokat törvényes képviselője teszi meg.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személyt csak törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagnak felvenni. Megjegyzés: 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről 72. § (2) Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.
(3) A szövetkezet alakuló közgyűlésére és közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen tag törvényes képviselőjét. A korlátozottan cselekvőképes tag képviselőjének távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti.
(4) Az Sztv. 20. §-a (2) bekezdésének a)-k) és m)-n) pontja szerinti esetekben a korlátozottan cselekvőképes tag jognyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni törvényes képviselőjének beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását. E rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak.
5. § (1) Szociális szövetkezet szétválása esetén a létrejövő szövetkezetek akkor működhetnek tovább szociális szövetkezetként, ha megfelelnek a szociális szövetkezetekre vonatkozó, az Sztv.-ben, valamint az e rendeletben foglalt szabályoknak.
(2) Ha a szociális szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó egyéb vagyonát szociális szövetkezési célra kell felhasználni.
6. § A szociális szövetkezet tagja lehet a tevékenysége szerinti ágazatban működő szövetkezetek szövetségének.
7. § (1) Ez a rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.
(2) A hatálybalépés napján már működő, bejegyzett, e rendelet szerinti tevékenységet ellátó szövetkezetek 2007. június 30. napjáig kötelesek alapszabályukat e rendeletnek megfelelően módosítani.

1993. évi III. törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
4. § (1) E törvény alkalmazásában
g) szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;
58/A. § (1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és - külön törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.
(2)
(3) Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást., azaz A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

1997. évi XXXI. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
29. § (1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.
(2) Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást.

1997. évi CLVI. törvény
a közhasznú szervezetekről
A közhasznú szervezetek típusai
2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
k) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,
26. § E törvény alkalmazásában
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő - a szervezet létesítő okiratában szereplő - cél szerinti tevékenységek:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
3. tudományos tevékenység, kutatás,
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
7. műemlékvédelem,
8. természetvédelem, állatvédelem,
9. környezetvédelem,
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgári jogok védelme,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
16. fogyasztóvédelem,
17. rehabilitációs foglalkoztatás,
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások,
19. euroatlanti integráció elősegítése,
20. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások,
21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység,
22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység,
23. bűnmegelőzés és az áldozatvédelem,
24. az elektronikus közszolgáltatások alapszolgáltatásként történő biztosítása;

OFA a normatíváról

 

Erdős Zsuzsanna SzocioNet DDRMHSZK

 címzett: Szociális

részletek megjelenítése febr. 22.
 
 
 
 
 

Kedves Téma Iránt Érdeklődők!

Ezt találtam még:

http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebForums&WG_OID=MIFfd4ff915c8f5ca420

 

Na de nem is Gt.-s a szövetkezet, hanem szövetkezet.

Az OFA támogatással kettős finanszírozás lenne….

 

Üdv

Zsuzsa

Erdősi Zsuzsanna Miért nem kaphat normatívát

 

Erdős Zsuzsanna SzocioNet DDRMHSZK

 címzett: Szociális

részletek megjelenítése febr. 22.
 
 
 
 
 

Egyébként érdekes kérdés.

Köszönet, ha valaki levezeti.

Miért is nem kaphat normatívát, ha a tagságon kívüliek számára nyújt szoc. vagy gyv szolgáltatást?

Ellenőrzéseknél naponta látunk olyat, hogy a család (szűkebb) tágabb értelemben, vagy éppenséggel egy munkahely dolgozói állományának nagy része benne van az igénybe vevői nyilvántartásban…..

És ők pedig kapnak…

 

Üdv

 

********************************

Erdős Zsuzsanna

erdos.zsuzsanna@cssk.hu

www.cssk.hu

 

 

1993. évi III. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

58/A. §

(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel szociális szolgáltatást nyújtó, közfeladatot ellátó egyházi és - külön törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.

(2)

(3) Szociális szövetkezet nem nyújthat az 57. § (2) bekezdése szerinti személyes gondoskodást.


 

Ez a mostani hatályossal így van.

Tehát ugyanaz a szabály.

Tehát szoc. alapszolgáltatástés gyj alapellátást nyújthat.

De, hogy a normatíva miért nem jár, ahhoz már hülye vok.

 

 

2010. évi CLXIX. törvény

a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről

 

42. § (1)

f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a g) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. mellékletének 11. b)-i) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. melléklete II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

g) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a f) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

 

1997. évi XXXI. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

30. § (1) A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek (a továbbiakban: nem állami szerv), valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami szervek a személyes gondoskodást - eltérő rendelkezés hiányában - az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítják.

(2) Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást.

 

 

Kincstár álláspontja a szociális szövetkezetek normatíváiról

 

Zsuzsa Mészáros

 címzett: SzocSzövetkeze.



 
 
 
 
 
Kedves  Laci! és mindannyian, akik járatosak vagytok ebben!

Az alábbi olvasható a www.allamkincstar.gov.hu oldalon. Azt szeretném megkérdezni, hogy a jelenlegi hatályos törvényre vagy rendeletre is igaz-e az, hogy a szociális szövetkezet még csak 30%-os normatív támogatást sem kaphat? Pl: családi napközi üzemeltetése esetén, ahol még a forprofit vállalkozás is kaphat 30 %-ot.
Nem vagyok járatos a szociális terület szakszavaiban, így azt sem tudom biztosan, hogy a pirossal kiemelt részben szereplő szolgáltatások körébe mi értendő.
Elsősorban a családi napközi érdekel, de minden más szociális szolgáltatás is pl: házi segítségnyújtás.
Válaszotokat előre is köszönöm.
Zsuzsa

http://www.allamkincstar.gov.hu/rovat/166

Nem állami humán támogatás

 

 

A humánszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartói körbe tartoznak azok az egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, nonprofit gazdasági társaságok, gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, akik közoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátást nyújtó intézményt tartanak fenn. Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott humánszolgáltatást végző intézmények állami támogatása a nem állami intézményfenntartók támogatásával azonos módon történik*. (továbbiakban együtt: nem állami fenntartók)

A szociális szövetkezetek a vonatkozó jogszabályok alapján végezhetnek gyermekjóléti alapellátást és szociális alapszolgáltatást, azonban az általuk végzett tevékenységre tekintettel normatív állami hozzájárulásra és támogatásra nem jogosultak**.

A Kincstár feladata a szociális (beleértve a gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményeket is) és közoktatási közszolgáltatást nyújtó intézmények nem állami fenntartóit megillető normatív állami hozzájárulásokkal, támogatásokkal összefüggő adatszolgáltatási, folyósítási, nyilvántartási, elszámolási valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása.

A nem állami humánszolgáltató intézmények fenntartóit megillető normatív állami támogatásról és kiegészítő támogatásról (továbbiakban együtt: támogatás) mindig az adott évi költségvetési törvény rendelkezik.

2010. évi támogatás feltételeit és a normatív állami támogatás összegét a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 52. §-a és a 3., 5., valamint 8. számú melléklete tartalmazza.

2009. január 1-től két szociális szolgáltatás (támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások), 2010. január 1-től pedig a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is kikerült a normatív állami hozzájárulás rendszeréből. E három szolgáltatás fenntartói részére folyósítandó állami támogatás összege valamennyi fenntartó részére (állami és nem állami) pályázati eljárás során kerül meghatározásra. Az erre vonatkozó szabályokat a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások finanszírozási rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza.

Szintén pályázati eljárás keretében, szektor semlegesen történik 2010. január 1-től az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatását végzők állami támogatása is a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V.12.) Kormányrendelet alapján.

A támogatást a fenntartók részére továbbra is a Kincstár folyósítja, de a fenntartó és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal között létrejött finanszírozási szerződés alapján. A pályázattal kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a www.szmm.gov.hu, awww.afsz.hu és a www.esf.hu címeken.

*a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 55. § (2) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 52. § (1) bekezdése alapján;

** a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 30. § (2) bekezdése és a 145. § (1) bekezdése,illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/A. §(1) és (3) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 52. § (1) bekezdése alapján;

Suli-Zsúr Szociális Szövetkezet

 Üdvözlet mindenkinek!

Én már egy évvel ezelőtt eljutottam ez ügyben a Gyermekvédelmi főosztály vezetőhöz is. Ő azt mondta, hogy a közeljövőben nem fognak ezzel a témával foglalkozni, tudják, hogy a szociális szövetkezet (mint 2 szó=
intézmény)nincs benne a tv-ben. Viszont azt javasolta, hogy az önkormányzat feladatellátási szerződést köthet gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatban az intézménnyel, akkor az önkormányzat lehívhat normatívát az
intézmény részére. Én elkezdtem a tárgyalásokat az önkormányzattal, de az alternatív játszóház azóta már nem is kaphat normatívát. Az önkormányzat pedig benne lett volna. Más :) az eset a családi naközinél, mivel az ovik telítettek, legtöbb esetben csak 5 éves korban jut be a gyerek az állami
ovikba. Ezért, ha a családi napközi pl hajlandó diabetes gyerekek számára is helyet biztosítani, illetve fogadó hely lesz (az ovik át tudják erre a helyre irányítani a nem felvett gyerekeket, akkor jó esély van arra, hogy az önkormányzat oktatáspolitikai vezetője benne lesz a feladatellátási
szerződés megkötésében. Így lehet normatívához jutni.
üdv: Vadász Judit/ Suli-Zsúr

Bartha Józsefné válasza

 Sziatok!

 
A Vadász Judit anyaga nagyon jó váznak és ha ehhez a szakmában járatosak még a családi napközi módszertani anyagából+ azt hiszem 1998-as NM rendelet meg stb ráfűzik az ún. "alapellátást" akkor egy jó tárgyalási anyag áll össze.
Szakelltások döntően városi jogállású településekre, vagy többcélú társulásokra címzett.
 
Sziatok:Anci

Mászáros Zsuzsa véleménye

 Kedves Judit!


Tudomásom szerint ha nem az önkormányzat működteti a családi napközit, akkor nem hívhat le más szervezet számára normatívát. Kettős lehívás pedig nem lehetséges.
Ami az önkormányzati támogatást illeti, arról mindenhol más a tapasztalat. Ahol nem adnak semmiféle támogatást, ott a pénzszűkére hivatkoznak még akkor is, ha nincs egyébként elegendő hely a kisgyermekek napközbeni ellátására.  Mivel valamennyit biztosítanak (óvodában) ezért a feladatuknak ezzel eleget tesznek - mondják. Ha 10 e fő alatti a település ott pedig bölcsőde nem kötelező. Hiába lenne kifizetődőbb családi napközit támogatni, mint csoportot indítani az óvodában vagy új intézményt indítani, ez az önkormányzatot mégsem indítja arra, hogy a csanát támogassa. De vannak persze kivételesen belátó önkormányzatok, akik adnak támogatást. 
Üdv. Zsuzsa

Bartha Józsefné válasza

 Sziatok!

 
Még egy és ez csak tipp (bár gondolom sokan tettetek ilyen lépéseket)
Nálunk amikor megszűntette az önkormányzat a bölcsődét ún mini-csoport szervezésével nyüglődtem. A szülők mint igénybevevők nagyon jó partnerek voltak és sikerült a "hatóságokon" át önkormányzati döntésig vinni.
Igaz, az intézményesített óvódához kapcsolódó ellátás volt, de működött.

Bartha Józsefné válasza

 Sziatok!

 
Az előbbihez azért kapcsolódtam be újból, mert írtam, hogy minden önkrmányzat másként értelmezi a feladat-ellátást:
vannak úgynevezett alapellátások (időseknél és a gyermekeknél is) ezekre lakosságarányosan megkapják a normatvát a kérdés az, hogy miként szervezik meg.
Ma az a tapsztalatom, hogy sokan társulásos formában (céltársulat vagy többcélú társulás útján) és ezzel kvázi le is tudják, meg megfelelnek a jogszabályi elvárásoknak.
 
Van még az önkormányzatoknak egy általános lakossági normatívája (tehát nem intézmény-kötött), ennek a tervezése, felhasználása önkormányzati döntés!?szándék meg stb.
De mivel ez az a normatíva amiből az összes tibbi feladat megoldandó, nem terhelik meg + kötelezettséggel.
 
Sziatok:Anci

Vadász Judit válasza

 Szia Zsuzsi,
igen, minden település és önkormányzat más. Viszont érdemes volna egy személyes beszélgetést kezdeményezni a helyi önkormányzat oktatáspolitikai, vagy szociális osztály vezetőjével, náluk lehetséges-e, hogy szociális szövetkezet, mint családi napközi és az önk. valamilyen együttműködést kialakítson egészen a feladat ellátásig - be lehet-e vonni normatívát ez ügyben, amit az államtól hív le? Sajnos, mi nem jutottunk el a szerződésig, viszont a beszélgetés során lebontotta, hogy mikor mire/fő hívhatja le a normatívát, mondott példát, hogy érdi magánovi aki fogadja a x ételérzékeny gyerekeket milyen normatívákat kap meg/fő . Mivel ez már a mi esetünkben nem releváns, így sajnos nem tudom, hová mentettem az erről készült feljegyzésemet. Üdv: Judit

Vadász Judit válasza

 Sziasztok mindenki,
Idézem a 2011 júliusban az érdi önkormányzat humánpolitikai és oktatáspolitikai vezetőjével -Sárközi Mártával való tárgyalás ide vonatkozó részét (tárgy: szociális szövetkezet, nem közhasznú, de közhasznú tevékenységet lát el magánovi alapításakor hogyan vehetünk igénybe normatívát):
Ha magánovi:
-       Fenntartóval feladatátadási szerződés megkötése (cukorbeteg, liszt érzékeny, tej érzékeny stb) és/vagy SNI –s és BTM-es gyerekek
küldésére.
-       30% normatíva   60.000 Ft térítési díjnál       18.000 Ft állami normatíva/ fő
-       + 20.000 Ft/ hó + önkormányzati hozzájárulás
Remélem tudtam segíteni, aki kérte, hogy pontosítsak, megpróbáltam. Üdv:
Judit

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet

 Kedves Zsuzsa és többiek!


A Civis Kurázsi Szövetkezet 2009 óta tart fenn családi napköziket, amelyre beadta normatíva igényét, de azt elutasították. Mi azt a választ kaptuk, hogy csak kifelejtették ezt a szervezeti formát a költségvetési törvényből, mint normatíva igénylőt. Akkor felkerestük az országgyűlési képviselőnket, Halász Jánost, aki Soltész Miklóssal közösen a 2010-es költségvetési törvényhez be is nyújtott egy módosító indítványt, amit az akkori országgyűlés leszavazott, így továbbra sem került be ez a szervezeti forma, mint normatívára jogosult. A diszkriminációnak tulajdonképpen semmi alapja nincs, csak valószínűleg pechünk van, hogy azóta válságköltségvetések követik egymást, amikor szó sem lehet az igénylők körének bővítéséről. 
Ha a Szövetségnek segítséget jelent, szívesen továbbítom számukra Halász János és Soltész Miklós egykori módosító indítványát, kiindulási pontként. 

Üdvözlettel: Tóth Ibolya
Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet

 

normatíva a gyakorlatban

 

Éva Varga

 

részletek megjelenítése febr. 22.
 
 
 
 
 
Kedves Zsuzsa és többiek!


Én már megalakulásunkkor szembesültem ezzel a problémával, pedig valójában pont emiatt alakultunk és még abban az évben 9 szolgáltatásra adtam be a normatíva igényemet a Kincstárnak. Korábban a legtöbb internetes hivatkozás arról szólt, hogy kaphatunk, sőt felhívtam egy olyan személyt is, aki előadásában ezt mondta, ő is meglepődött, hogy tévedett.
Azóta már több fórumon én is feszegettem a témát, a legutóbbi jogszabály módosításkor az államtitkárságnak jeleztem, hogy véleményem szerint csak kifelejtették a költségvetési törvényből, de nem reagáltak. Azért gondolom ezt, mert valóban rajtunk kívül minden gazdálkodási forma kaphat, ha még csak 30 %-ot is, ez tényleg igazságtalanság. Azért is gondolom, hogy ez csak egy joghézag, mivel egy idősotthoni normatíva-kiegészítés kapcsán, igénylőként már feltüntették a szociális szövetkezeteket, akkor is jeleztem a  minisztériumnak, hogy köszönjük, de egyrészt a szövetkezetek nem kapnak normatívát, másrészt szakellátást nem is nyújthatnak, csak alapszolgáltatást. Ha a törvény szerint nyújthat szolgáltatást, akkor ugyanúgy mint  a többieknek igénybe lehetne venni a  normatívát. 
Ha gondoljátok a szövetség nevében küldjünk egy beadvány, jogszabály helyekkel hivatkozva több helyre, hátha valaki kézbe veszi az ügyet és kezdeményezi a módosítást.

Üdvözlettel:
Varga Éva
PONT Szövetkezet
Szentendre

Gyvt módosításról információ

 

Zsuzsa Mészáros

 

részletek megjelenítése febr. 22.
 
 
 
 
 
Köszönöm szépen Laci!
Gros Mari azt mondta, hogy a Gyvt-t már módosították, hogy szoc. szöv is láthat el ilyen feladatot. A beidézett két  törvény szerint ez nem így van, még változatlan és ezek szerint nem lehet szoc. tevékenységet és gykvéd-i tevékenységet folytatni.
Azt hiszem ha a szoszov nem kezdeményezi más nem nagyon fog ez ügyben érdekképviseletet ellátni. Mert ez már anno az OFA első pályázata idején is felmerült problémaként, de nem történt semmi
Üdv. Zsuzsa
Drupal alapú website