Navigáció

Belépés

SzoSzöv hírlevél

E-mail:

A hírlevél üzemeltetője:
http://lev-lista.hu

Az MSZP Agrártagozatának állásfoglalása a 2010. évi Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából

 

2010. július 1., csütörtök 10:30

Az MSZP Agrártagozatának állásfoglalása a 2010. évi Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából
 

    Budapest, 2010. július 1., csütörtök (OS)

- A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (SZNSZ) 1922-ben hirdette meg a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megtartását, azóta minden évben üzenetet küld a világ szövetkezőihez. Az idei üzenet  A nők egyenlő társadalmi és munkafeltételeket biztosító szövetkezeti összefogásáról” szól.


    Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2009 decemberi közgyűlése elfogadott egy dokumentumot a  Szövetkezetek a szociális haladásban” címmel. Ebben az ENSZ a szövetkezetek szerepét jelentős tényezőként határozza meg a gazdasági és szociális fejlődésben, és hangsúlyozza szerepüket a szegénység megszüntetésében. Az ENSZ ösztönzi a kormányokat olyan jogi és közgazdasági feltételek kialakítására, amelyek hosszú távon versenyképessé tehetik a szövetkezeteket más üzleti vállalkozásokkal szemben. Az ENSZ közgyűlése először 16 éve hívta fel a kormányok figyelmét, hogy évente tartsák meg aszövetkezeti napot július első szombatján. A szövetkezeti mozgalom horderejét jelzi, hogy a világon ma több mint 800 millió tag él és dolgozik szövetkezetekben. Az EU tagországaiban összesen 300 ezer szövetkezet működik 4,8 millió munkahellyel, s közvetlen hatással van 140 millió állampolgár mindennapi életére.


- Miért fontos Magyarországon a szövetkezeti mozgalom felkarolása és fejlesztése?

    ?   A rendszerváltás előtt a szövetkezeti tulajdonforma lényegesen meghatározóbb volt, mint ma és a gazdasági tevékenység mellett alapvető szerepet játszott a szociális biztonság megteremtésében, a foglalkoztatásban, a kistermelők integrációjában és a kultúra terjesztésében is. Amíg 1990-ben 6781 szövetkezet működött hazánkban 4,5 millió taggal, addig ma már csak 2444 tevékenykedik 1 millió taggal, és 2000 faluból teljesen eltűntek a szövetkezetek.

?   A szövetkezetek szervezeti sajátosságaik következtében minden más gazdasági szervezetnél nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a helyi lakosok és a vidéki közösségek gazdasági és szociális feltételeinek javításához. Ezért a szövetkezetekben a foglalkoztatottságot és a szociális szerepvállalást célzott kormányzati eszközökkel is támogatni kell! Ezzel lehetőséget teremthetünk például a sajnálatos módon elsorvadt  háztáji” állattenyésztés, valamint a munkaigényes kertészeti kultúrák fejlesztéséhez, illetve újraindításához.

?   Különösen fontos a magas munkanélküliségű térségekben az olyan non-profit szövetkezeti formák, mint a faluszövetkezetés szociális szövetkezet támogatása és elterjesztése, amelyek hozzájárulhatnak a szegénységben élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához, valamint a kisegzisztenciák megvédéséhez. 

?   A hangsúlyosabb kormányzati szerepvállalás mellett társadalmi összefogás is szükséges a magyar szövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez annak érdekében, hogy a szövetkezeti formák mindinkább versenyképes alternatívái lehessenek a globális tőke különböző szervezeti formáinak, esélyt és védelmet adva a kisembereknek. A  gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan!” gazdasági-társadalmi-környezetvédelmi elv is nagyobb sikerre számíthat szövetkezeti keretek között, elősegítve a helyi gazdaságban rejlő lehetőségek ésszerű kihasználását.

?   A szövetkezeti forma különösen alkalmas a nők rugalmas foglalkoztatására, mert nagyobb esélyt ad számukra családi hivatásuk gyakorlására a munkájuk mellett. 

?   A szövetkezet a demokrácia gyakorlásának is kiváló terepe, mivel működése alapvetően demokratikus alapokon nyugszik, tevékenységének középpontjában a szövetkezeti tagok állnak, jellemző a demokratikus döntéshozatal és a tagok által választott testületek ellenőrző tevékenysége. 


Az elmúlt két kormányzati ciklusban több lényeges döntés segítette a mozgalom fejlődését.

    Az Országgyűlés 2006-ban új szövetkezeti törvényt alkotott, amellyel megszűnt a felesleges zavarokat okozó párhuzamos szabályozás az 1992. és a 2000. évi szövetkezeti törvények egyidejű hatályon kívül helyezésével, és rendezésre került aszövetkezetek működését, vagyonbiztonságát fenyegetőszövetkezeti üzletrész-ügy azzal, hogy az állam térítésmentesen visszaadta a tulajdonában lévő üzletrészvagyont, s ezzel megszűnt a  szövetkezetek államosítása”.
A zöldség-gyümölcs ágazatban 2008-ban 67 termelő és értékesítőszövetkezet (TÉSZ) működött és 42,5 milliárd Ft forgalmat bonyolított le. Az uniós támogatás mellett több kormányzati intézkedés is javította a TÉSZ-ek pénzügyi helyzetét: 8 milliárd Ft kedvezményes hitelkeret jelentős mértékben járult hozzá több tízezer kertészettel foglalkozó család egzisztenciális helyzetének javításához. A legnagyobb hazai TÉSZ, a Mórakert Szövetkezetkülön kormányzati pénzügyi segítséget is kapott a kistermelőket integráló szerepének erősítése érdekében.

A kormányzati erőfeszítések ellenére az elmúlt években is jelentős számban szűntek meg szövetkezetek, ezek nagyobb hányada gazdasági társasággá alakult. Emiatt is indokolt lenne a szövetkezés jelenlegi jogi és közgazdasági feltételeinek átfogó értékelése és egy középtávú kormányzati szövetkezetfejlesztő program mielőbbi megalkotása. Ennek legfőbb küldetése, hogy minden faluban legyen legalább egy szövetkezet, és aszövetkezetek szervezett hálózatával jelenhessünk meg a piacon a globális nagytőkével szemben.

    Kiadó: MSZP

Drupal alapú website